Infostart.hu
eur:
355.84
usd:
313.05
bux:
0
2026. június 24. szerda Iván
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) belső szavazásán a párt elnökének megválasztott Friedrich Merz a párt berlini székházában tartott sajtótájékoztatón 2021. december 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Filip Singer

Kis Bundestag-választás, nagy tét

Több évtizedes hagyomány Németországban, hogy a tartományi választások közül az észak-rajna-veszfáliainak tulajdonítják a legnagyobb jelentőséget. Mintegy 18 milliós lakosával ez az ország legnépesebb tartománya, ahol a német lakosság több mint húsz százaléka él. Kulcsfontosságú gazdasági, ipari központ, és egyike az ország tudományos központjainak.

Mindez magyarázza, hogy a hétvégi tartományi választásokon a szavazók véleménynyilvánítása meghatározó az országos hangulat megítélése szempontjából.

Ma már egyfajta legenda, hogy az egykori kancellár, a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő szoros kapcsolataiért mostanra szinte számkivetetté váló Gerhard Schröder vezette SPD 2004-ben vereséget szenvedett a tartományban tartott választásokon, majd egy évvel később Schröder és a szociáldemokraták elbuktak az országos parlamenti választásokon is.

Talán a sors iróniája, hogy a tizenhat évig tartó Merkel-korszak után Németországban hármas koalíció élén ismét a szociáldemokraták vannak hatalmon.

Ezúttal azonban nem fenyeget a jelenlegi kancellár Olaf Scholz bukása, hisz a kormány csak tavaly december óta van hatalmon.

Az Észak-Rajna-Vesztfáliában tartandó választás a harmadik helyi választás ebben az évben. Először a Saar-vidék tartományban, majd egy héttel ezelőtt Schleswig-Holsteinben tartottak választásokat, az elsőn a szociáldemokraták, a másodikon a konzervatívok győztek.

Az előrejelzések szerint az észak-nyugati tartományban

a két nagy párt között szoros küzdelem várható.

32 százalékponttal az Észak-Rajna-Vesztfáliában a szabad demokrata FDP-vel közösen kormányzó konzervatív CDU áll az élen, de 29 százalékkal szorosan a nyomában az SPD.

A harmadik 16 százalékkal a Zöldek pártja, amely ezúttal a mérleg nyelve, azaz mind a CDU, mind az SPD koalíciós partnere lehet.

Míg a két korábbi tartományi választáson elsősorban a helyi témák voltak meghatározók, Észak-Rajna-Vesztfáliában a szavazói hangulatot jelentős mértékben befolyásolhatják az egész országot foglalkoztató kérdések.

Mindenekelőtt Oroszország Ukrajna elleni háborúja, illetve Németország ehhez való viszonyulása, továbbá Ukrajna segítése. Ez utóbbival a lakosság túlnyomó többsége egyetért, ugyanakkor egy friss felmérés szerint erősödik az aggodalom amiatt, hogy Németország belesodródhat a háborúba.

Annak Németországra gyakorolt gazdasági hatásai, az energiaellátással kapcsolatos, az Oroszországgal szembeni szankciók miatti nehézségek ugyancsak meghatározó hangulati tényezők lehetnek. Különös tekintettel arra, hogy olyan tartományról van szó, amely korábban a szén- és acélipar központjának számított Németországban.

Az egyes pártokat vezető politikusok személyisége ezúttal kisebb súllyal esik latba. Legyen szó akár a hivatalban lévő CDU-s kormányfőről, Hendrik Wüstről, akár fő kihívójáról, a szociáldemokrata Thomas Kutschalskyról.

Mindketten szürke eminenciásnak számítanak, és ez elsősorban a tartományi miniszterelnökre, Hendrik Wüstre vonatkozik. Ő alig egy éve váltotta fel azt az Armin Laschetet, aki hosszú időn keresztül a tartomány népszerű kormányfője volt. Egyben a CDU/CSU kancellárjelöltje a tavaly szeptemberi országos választásokon, amelyeken az általa képviselt pártszövetség nem utolsósorban Laschet hibái miatt súlyos kudarcot szenvedett.

Nem véletlen, hogy a mostani tartományi választások

rendkívül fontos tesztet jelentenek az országot kormányzó, az SPD-ből, a Zöldekből és az FDP-ből álló baloldali-liberális koalíció számára.

A berlini pártközpontokban most mindenekelőtt Düsseldorfra figyelnek, ahol a szavazók nem csupán a helyi, hanem a német kormány politikájáról mondanak véleményt. Az eredmény épp ezért rendkívül fontos jelzés lehet mind a szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz, mind pedig az ambiciózus új CDU-elnök, Friedrich Merz számára.

Címlapról ajánljuk
N. Rózsa Erzsébet: teljesen ellentétes Hamenei nézeteivel, ezért valószínűleg nem is volt iráni atomprogram

N. Rózsa Erzsébet: teljesen ellentétes Hamenei nézeteivel, ezért valószínűleg nem is volt iráni atomprogram

Az idén februárban likvidált ajatollah volt a gátja azoknak a törekvéseknek, hogy Iránban az atomfegyverek irányába tegyenek lépéseket, mert azok nem illeszkedtek a vezető életfilozófiájához – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az egyetemi tanár. A Közel-Kelet-szakértő szerint ha kiderült volna, hogy Ali Hamenei ebben hazudik, azt a egész rendszer nem viselte volna el.

Sinkó Eszter: valódi egészségügyi rendszerváltáshoz nem elegendőek a személycserék

Több olyan eleme is volt az eddigi rendszernek, amelyek azt mutatták, hogy állam által vezérelt egészségügy alakult ki az elmúlt tizenhat évben Magyarországon – mondta az egészségpolitikai szakértő egy konferencián. Úgy véli, drámaian romlott az egészségügyi ellátás színvonala ezen időszak alatt, ezért az új egészségügyi tárcának egyebek mellett javítania kell az egészségügyhöz való hozzáférést, továbbá rendeznie kell a köz- és magánellátás viszonyát.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
Az emberi elménél tízezerszer okosabb technológiát fejleszt a milliárdos, az AI-buborék vádat kineveti

Az emberi elménél tízezerszer okosabb technológiát fejleszt a milliárdos, az AI-buborék vádat kineveti

Szon Maszajosi, a SoftBank alapítója és vezérigazgatója a japán konszern éves közgyűlésén kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia még csak a kezdeteknél tart, és a buborékról szóló spekulációk egyenesen "sértést jelentenek az AI számára". Szon szerint a technológia valódi lehetőségei még csak ezután bontakoznak ki, miközben a vállalat részvényárfolyamát éppen az OpenAI-ba való, mindent egy lapra feltevő befektetés hajtotta felfelé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×