Az iráni vezetés évtizedek óta azt hangoztatja, hogy nem lesz atomprogramja a perzsa államnak, és N. Rózsa Erzsébet szerint az 1989-től 2026 februárjában bekövetkezett haláláig hatalmon levő Ali Hamenei regnálása alatt ehhez valószínűleg tartotta is magát Teherán. A politikai és vallási vezető által képviselt állammodell ugyanis nem engedhette volna meg magának a hazugságot.

A Közel-Kelet-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: az önmagában teljesen rendben van, hogy egy országnak civil célú atomprogramja van. A paksi atomerőműt hozta fel példaként, aminek a működtetése senkit sem zavar, az esetleges bővítése pedig egy másik típusú vita, de „senkinek eszébe nem jut, hogy Magyarország atomfegyvert akarna gyártani”. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy jelenleg a világ 200 országából körülbelül 40 állam rendelkezik a nukleáris fűtőanyagkörnek vagy technológiasornak olyan elemével, amivel eljuthatnak az urántól az erőművi feldolgozásig, a fűtőelemgyártásig, akár a hulladékelhelyezésig.

A probléma az egyetemi tanár szerint azzal van, hogy ezen technológiasorban van két lehetőség, ami teret enged annak, hogy elmenjenek a fegyvergyártás irányába. Ebből a szempontból pedig már egyáltalán nem mellékes, mennyire dúsítják az uránt, és hasonló kérdések merülhetnek fel a plutónium vagy a hidrogén tekintetében is. N. Rózsa Erzsébet elmondta:

ha az urán dúsítottsága 5 százalék alatt van, az civil cél, ha viszont 90 százalék fölött, akkor az már katonai célt szolgálhat. Irán 60 százalékig dúsított, de ezzel atomfizikusok szerint sem lehet csinálni semmi olyan dolgot, ami nagy katonai pusztítást végezne.

Ahogy a Közel-Kelet-szakértő fogalmazott, ha egy atomfizikus megnézi ezeket az arányokat, vélhetően azt mondja, Irán „a fegyver irányába megy, de most még csak itt tart”, 60 százaléknál. N. Rózsa Erzsébet ezt nem tudja megcáfolni, de a perzsa állam történetét és politikáját jól ismerve egyéb szempontokat is fontosnak tart figyelembe venni. Felidézte, hogy Irán betartotta az atomalkut még egy évvel azután is, hogy Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat az egyezményből. A befektetők pedig ilyen előzmények után nem tudtak üzleteket kötni az amerikai szankciók miatt. Ezt nem hagyta szó nélkül Teherán, hanem elkezdett figyelemfelkeltő lépéseket tenni, többször arra utalt vagy tett jelzést, hogy „meghaladja az atomalkuban foglaltakat”.

Az egyes lépések nem értek célt, továbbra sem gyarapodtak a befektetések, és ekkor döntött úgy Ali Hamenei ajatollah, hogy Irán megkezdi az urán 60 százalékos tisztaságú dúsítását. Arról viszont nem volt szó, hogy egyértelműen nukleáris fegyverek gyártásához használják fel az uránt. Az egyetemi tanár szerint

nem volt összeegyeztethető Ali Hamenei életfilozófiájával az atomfegyverek bővítése vagy a használatukkal való fenyegetőzés.

Igazából ő volt a gátja ezeknek az iráni törekvéseknek, ugyanis visszafogta az iráni politikusokat, vezetőket abban, hogy elmenjenek az atomfegyver irányába. Technikailag meg tudták volna valósítani, hiszen megvan hozzá mind a mai napig a tudás, az infrastruktúra, a felszerelés, Ali Hamenei nézetei azonban nem illeszkedtek ehhez.

Hatékonyabb fegyver a blokád?

Idén februárban azonban az amerikaiak és az izraeliek közös erővel likvidálták Ali Hameneit, azóta pedig nem lehet tudni, hogy az új vezetés mit lép ebben a kérdésben. „Valószínűleg Iránban is óriási viták zajlanak arról, hogy szükség van-e atomfegyverekre, és ha igen, milyen célokra használják” – tette hozzá a szakértő.

N. Rózsa Erzsébet ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, hogy Izraelt sem védte meg az, hogy van atomfegyvere. Ezt láthattuk az elmúlt években a Közel-Keleten zajló konfliktusokban is, amelyekben Izrael is komoly veszteségeket szenvedett, mivel nem minden esetben tudta kivédeni a támadásokat, bombázásokat.

A Közel-Kelet-szakértő szerint jelenleg a Hormuzi-szoros lezárása hatékonyabb eszköz Irán kezében, mint az atomprogram lehetséges fejlesztése vagy az atomfegyverekkel való fenyegetőzés.

A perzsa állam évtizedeken át azt állította a világnak, hogy nem lesz atomprogramja. N. Rózsa Erzsébet szerint ehhez tartották is magukat, mert Ali Hamenei inkább vallástudományi alapokra építette állammodelljét és fontos volt számára ennek örökül hagyása, ami szöges ellentétben van az atomfegyverek alkalmazásával. „Ha kiderült volna, hogy Ali Hamenei hazudik, akkora blamát szenvedett volna, amit a rendszer nem viselt volna el” – magyarázta az egyetemi tanár.

A cikk Farkas Dávid interjúja alapján készült. A teljes beszélgetést alább megnézheti, meghallgathatja.