Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
315.78
bux:
154181.95
2026. szeptember 16. szerda Edit
Erőművek
Nyitókép: John W. Banagan/Getty Images

Greenpeace: háborús helyzetben sérülékeny lehet Szlovákia energetikai rendszere

A rendszer jelenlegi felépítése háború vagy hibrid támadás esetén komoly kockázatot jelenthet – állítja a Greenpeace Slovakia legújabb elemzésében. A szervezet szerint az ukrajnai háború tapasztalatai azt mutatják: a több ezer kisebb, egymástól független energiaforrásból álló rendszer ellenállóbb lehet, mint az, amely néhány nagy erőműre épül.

A megosztott energiaforrásokat nehezebb támadni című elemzésében arra hívja fel a figyelmet a Greenpeace, hogy a nagy erőművek, az elosztóállomások és a nagyfeszültségű hálózat kulcsfontosságú pontjai háborús helyzetben elsődleges célpontokká válhatnak.

Dorota Osvaldová, a Greenpeace Slovakia energiakampányának koordinátora szerint Ukrajna az elmúlt évtizedek legnagyobb valós energetikai biztonsági próbája lett Európában. Tapasztalatai azt mutatják, hogy

ha az energiatermelés néhány helyszínre koncentrálódik, egyetlen sikeres támadás is országos következményekkel járhat: megsérülhet az átviteli hálózat, megszakadhat a lakosság áramellátása, és hosszú áramszünetek alakulhatnak ki.

A szervezet adatai szerint az orosz invázió kezdete óta Ukrajna jelentős részben elvesztette energiatermelő kapacitását. A legnagyobb károk a hagyományos szén-, gáz- és hőerőműveket, valamint a nagyfeszültségű infrastruktúrát érték. Ezek helyreállítása hosszú időt vehet igénybe, mivel a sérült berendezések gyakran speciálisak, drágák, és háborús körülmények között nehezen pótolhatók.

A Greenpeace szerint Szlovákia jelenleg továbbra is erősen központosított energiatermelési modellre támaszkodik. A szervezet bírálja, hogy a kormány növelné a gázfüggőséget, új nagy kapacitású atomerőmű építését tervezi, miközben szerintük akadályozza a megújuló energiaforrások gyorsabb terjedését.

A civil szervezet úgy véli, az energetikai beruházásokat már nemcsak gazdasági és környezetvédelmi szempontból kell értékelni, hanem nemzetbiztonsági kérdésként is.

„Az energetika már nem csupán az árakról és a kibocsátásokról szól. Az állam biztonságának kérdésévé vált”

– mondta Dorota Osvaldová. Hozzátette: minden új energiaforrás esetében vizsgálni kellene azt is, hogy válsághelyzetben mekkora kockázatot jelent a termelés túlzott koncentrációja.

A Greenpeace szerint az ukrajnai tapasztalatok azt mutatják, hogy a decentralizált, kisebb megújuló energiaforrásokra épülő rendszerek ellenállóbbak lehetnek. Különösen az épületekre telepített napelemes rendszerek bizonyultak hasznosnak, ha akkumulátoros energiatárolókkal is kiegészítették őket. Ezek a megoldások segíthetik az áramellátás és a kritikus infrastruktúra gyorsabb helyreállítását.

A szervezet ezért azt javasolja Szlovákiának, hogy energetikai stratégiájában nagyobb szerepet kapjon a decentralizált megújuló energia, az energiatárolás és az energiahatékonyság javítása. Emellett szerintük a kórházaknak, vízműveknek és más létfontosságú intézményeknek is nagyobb önállóságot kellene biztosítani arra az esetre, ha a központi hálózat kiesne.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Perger András: többszörösére nőtt a hűtési és fűtési áramfogyasztásunk tíz év alatt

Perger András: többszörösére nőtt a hűtési és fűtési áramfogyasztásunk tíz év alatt

A háztartások elkezdtek átállni az elektromos fűtésre és hűtésre, de lassú a trend, még messze vagyunk a földgáz kiváltásától. Tíz év alatt több mint a négyszeresére nőtt a háztartások hűtési és több mint az ötszörösére a fűtési célú villamosenergia felhasználása, miközben a teljes energiafogyasztásuk 16 százalékkal csökkent – olvasható a Másfélfokon megjelent tanulmányban, amelynek egyik szerzőjét, Perger Andrást, az Energiaklub programvezetőjét kérdezte az InfoRádió.

Elemző: Ursula von der Leyen az önigazolás részeként „ünnepelte” a magyar választási eredményeket évértékelő beszédében

Az Európai Unió egyszerre akar biztonságosabb, versenyképesebb és ellenállóbb lenni – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-tanulmányok Tanszékének mesteroktatója így írta le az InfoRádióban Ursula von der Leyen évértékelő beszédét. Zalai Csaba szerint az Európai Bizottság elnöke néhány esetben meglepő bejelentéseket, illetve gesztusokat is tett.
inforadio
ARÉNA
2026.09.17. csütörtök, 18:00
Tanács Zoltán
tudományos és technológiai miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×