Barnier a brit EU-tagságról 2016. június 23-án rendezett – a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás tizedik évfordulóján látogatott Londonba.

A Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjúban a volt bizottsági tisztviselő kijelentette: Európában mindenki sajnálja, hogy Nagy-Britannia távozott az EU-ból.

Úgy fogalmazott: tíz év távlatából visszatekintve a Brexit olyan játszmának tűnik, amelynek csak vesztesei voltak.

Barnier szerint Nagy-Britannia valószínűleg sokkal többet veszített a kilépésen, mint az Európai Unió.

Arra a kérdésre, hogy újbóli csatlakozás esetén Nagy-Britannia megkapná-e ugyanazokat az engedményeket, amelyekben EU-tagsága idején részesült, a volt Brexit-főtárgyaló kijelentette: arról lehetne tárgyalni, hogy a britek – csakúgy, mint kilépésük előtt – kimaradhassanak a schengeni övezetből és az euróövezetből.

Barnier utalt ugyanakkor arra, hogy Londonnak az unió összes többi integrációs mechanizmusát el kellene fogadnia. Úgy fogalmazott, hogy az EU egységes belső piacának szabályait „Nagy-Britanniában is mindenki ismeri”.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az európai uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

A 2024 júliusában tartott parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány éppen távozóban lévő jelenlegi miniszterelnöke, Keir Starmer is többször leszögezte, hogy nem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba.

Legesélyeseb utódjelöltje, Andy Burnham volt manchesteri polgármester azonban már tett olyan nyilatkozatokat, hogy Nagy-Britanniának ismét az Európai Unióban lenne a helye.

Michel Barnier kedden részt vett a UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában, UKICE) nevű tekintélyes londoni politikai elemzőműhely évfordulós rendezvényén is, ahol kijelentette, hogy Nagy-Britannia rövid idő alatt vissza tudna térni az EU-ba, mivel távozása ellenére is számos területen változatlanul illeszkednek egymáshoz a brit és az uniós szabályozások.

A volt Brexit-főtárgyaló úgy fogalmazott: valószínűleg sokkal tovább tartana, mire a brit kormány elszánja magát az újbóli EU-csatlakozásra, mint amennyi időt a brit csatlakozási folyamat igénybe venne.

Barnier a keddi londoni UKICE-konferencián is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy London „nem csemegézhet” az unió egységes belső piacának szabályai közül, vagyis oszthatatlanul érvényesítenie kellene az egységes piac négy szabadságjogát, az emberek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások megkötések nélküli áramlását.

Az egyik tekintélyes londoni gazdaságpolitikai kutatóműhely, az Institute for Public Policy Research (IPPR) a EU-népszavazás tizedik évfordulójára összeállított, kedden Londonban bemutatott tanulmányában közölte: modellszámításai szerint az Európai Unió piacára irányuló brit áruexport értéke jelenleg 14,5 százalékkal alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a Brexit nélkül mára el lehetett volna érni.

Az IPPR számításai szerint csak ez az egy tényező évente 18,1 milliárd font (csaknem 7500 milliárd forint) veszteséget okoz a brit gazdaságnak.

A Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója, Rain Newton-Smith ugyanakkor a Financial Times londoni üzleti napilap online kiadásának nyilatkozva kedden kijelentette, hogy a brit vállalatok most már nem akarnak újabb népszavazást az újbóli EU-csatlakozásról.

A CBI vezetője szerint a brit üzleti szektor nyilvánvalóan megérzi a Brexittel járó többletköltségeket, de ő egyetlen olyan vállalatvezetővel sem beszélt, aki vágyna arra, hogy újrakezdődjenek a népszavazással kapcsolatos ádáz viták.