Buga László államtitkár az keddi IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencián, előadását megelőzően kiemelte, hogy az új minisztérium felállításán és funkcióinak feltöltésén jelenleg is dolgoznak, ez lassan lahad – írja a Portfolio. A költségvetés elkészítése folyamatban van, miközben a tárca megoldja a napi szinten rá zúduló operatív feladatokat.

A hazai egészségügyi rendszer átalakításakor kulcsfontosságú a nemzetközi tapasztalatok beépítése. Az ellátásszervezési hibák feltárására jó példaként szolgál a brit egészségügyet vizsgáló, a 2005 és 2009 közötti kórházi összevonások tapasztalatait összegző Francis-jelentés. A dokumentum rámutatott, hogy a betegérdekek háttérbe szorulása, a visszajelzések elhanyagolása és a defenzív vezetői magatartás súlyos rendszerszintű problémákhoz vezet.

A jelentésben megfogalmazott 290 javaslat alapjaiban változtatta meg a brit modellt.

A reformok egyik legfontosabb alapelve a hibáztatásmentesség (No Blame Culture) meghonosítása lesz, ami a hibákból való tanulásra és nem a büntetésekre, retorziókra helyezi a hangsúlyt. „A büntető jellegű, félelemre épülő rendszerek helyett egy tanulásra és biztonságra fókuszáló intézményi kultúrát kell meghonosítanunk, ahol a hibákból való tanulás a fejlődés alapja” – mondta Buga László.

Magyarország jelenleg kedvezőtlen pozíciót foglal el az Európai Unióban a születéskor várható átlagos élettartam, valamint a születéskor várható egészséges élettartam tekintetében. Utóbbi mutató alapján az ország az utolsó harmadban, hátulról a harmadik helyen áll – jelezte az államtitkár.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a célzott szakpolitikai beavatkozások komoly eredményeket hozhatnak. Jó példa erre a nemdohányzók védelméről szóló, 2011-ben bevezetett törvényi szabályozás – amely Szócska Miklós korábbi államtitkár munkájához köthető –, amelynek eredményeként a tüdődaganatos megbetegedések és a kapcsolódó halálozások száma mintegy 60 százalékkal csökkent.

A hatékony beavatkozásokhoz pontos adatokra van szükség

– emelte ki a szakember. Magyarország európai összevetésben jelentős adatvagyonnal rendelkezik: jelenleg 11 olyan központi adatbázis létezik, amely jogszabályilag szabályozott módon tartalmazza az intézmények humánerőforrás- és finanszírozási adatait, a szakmai kamarák adatbázisaival együtt pedig ez a szám a 14-et is elérheti.

A Hivatásos Egészségügyi Nyilvántartás (HÉNY) naprakész felületei pontos képet adnak a kapacitások kihasználtságáról. Az adatbázis szerint az országban található 2544 egészségügyi ellátó egységből 464 egység (mintegy 18 százalék) jelenleg nem működik, vagyis a tevékenysége humánerőforrás-hiány (orvos- vagy szakdolgozói hiány) miatt ideiglenesen vagy részlegesen szünetel.

Ez az adat azonban nem mutatja meg a teljes képet az államtitkár szerint, mivel a rendszerben jelentős a külső közreműködők jelenléte. Az egyik legnagyobb, orvosokat közvetítő magáncég adatai szerint a társaság 35 kórházban van jelen, és összesen 129 osztály működését biztosítja. Ezek közül 12-15 olyan osztály található, ahol a dolgozók több mint felét ez a külső vállalkozás biztosítja. A cég havonta 27 000-29 000 munkaórát teljesít a rendszerben, miközben a piacon lévő összes közreműködő vállalkozás által biztosított teljes óraszámot 60 000 és 70 000 óra közé becsülik.

A humánerőforrás eloszlása rendkívül egyenetlen

– mutatott rá az államtitkár hozzátéve, hogy miközben az országos átlag ezer lakosra vetítve 4,32 orvos, Budapest orvosi ellátottsága több mint háromszorosa az országos átlagnak.

A strukturális aránytalanságokat a fekvőbeteg-ellátás ágyszámainak és az orvosok számának aránya is jól szemlélteti. Míg bizonyos vidéki intézményekben komoly hiány mutatkozik, addig például a Semmelweis Egyetem kardiológiai profilú osztályain több szakorvos dolgozik, mint ahány betegágy rendelkezésre áll – jelentette ki Buga László.

Az államtitkár szerint a pontos helyzetfelmérés jelenleg is tart, ebben az egészségügyi tárca egy intézkedéssorozatot tervez, melynek első lépéseként a tárca egy részletes kérdőív segítségével méri fel a kórházak valós infrastrukturális, pénzügyi és személyi állapotát. A minisztérium célja, hogy a valós, kozmetikázatlan adatok birtokában alakítsa ki a regionális szintű ellátásszervezési stratégiát, amelyhez elengedhetetlen a kórházvezetők és a szakma transzparens, őszinte adatszolgáltatása.