Az Index információi szerint a végéhez közeledik az a pályázati folyamat, melynek végén a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) döntést hoz az NB I közvetítési jogainak sorsáról. A portál úgy tudja, hogy a 2026–2027-es szezontól is a közmédia (M4 Sport) közvetíti az élvonalbeli meccseket, amelyekért évi 6 milliárd forintot fizet az állami televízió. Az MTVA az előző években szezononként mintegy 10 milliárd forintot fizetett a jogokért.

Szabados Gábor sportközgazdász szerint a közvetítési jogok értékének jelentős csökkentése komoly gazdasági változásokat okozhat a labdarúgásban. A sportközgazdász az InfoRádióban azt mondta, a sajtóban megjelent 6 milliárd forint körüli összeg „jóval közelebb van a reális árhoz”, mint a korábbi 10 milliárdos csomag esetében. Szerinte utóbbi messze a reális piaci ár felett volt. Mint fogalmazott, az valamennyire árulkodó, hogy sajtóhírek szerint még mindig a közmédia a legesélyesebb arra, hogy közvetítse a labdarúgó NB I-et. Azt gondolja ugyanis, hogy

ha a magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság közvetítési joga piacilag valóban annyira értékes lenne, akkor valószínűleg egy kereskedelmi televízió szerezné meg. Úgy tűnik, nem ez fog történni.

A fejleményekből arra következtet, hogy még ez az 5-6 milliárd forint körüli összeg is több annál, mint amennyit ténylegesen reklámokból és egyéb bevételekből a kereskedelmi televíziók ki tudnának termelni az NB I-es mérkőzések közvetítéséből. Ezzel együtt Szabados Gábor emlékeztetett arra, hogy az országgyűlési választások után nagyon rövid idő állt a rendelkezezésre, hogy legyen új szerződés a tender kiírása után, a következő szezon pedig július 24-én már kezdődik is. Mint mondta, egy ilyen tárgyalási folyamat általában hónapokig elhúzódik, most azonban nagyon szorított az idő.

A sportközgazdász elképzelhetőnek tartja, hogy a szűk határidő miatt már nem volt ideje arra kereskedelmi televízióknak – sajtóhírek szerint elsősorban a Sport TV-t üzemeltető AMC-nek –, hogy megfelelő ajánlatot tegyenek le az asztalra. Ebből kifolyólag

még azt sem tartja kizártnak, hogy a mostani szerződés csak rövidebb időszakra fog szólni, például egy szezonra, és jövőre újabb pályázatot írnak majd ki.

Akkor pedig lehet esély arra is, hogy több piaci szereplő megfelelő, átgondolt koncepcióval versenyezhessen az NB I közvetítési jogaiért.

Az elmúlt években a televíziós közvetítési jogokból befolyó pénzek nagyon komoly alapját képezték a hazai futballklubok működésének, illetve költségvetésének. Szabados Gábor abszolút elképzelhetőnek tartja azt a verziót, hogy a még mindig magas összegnek tűnő 6 milliárdos tévéközvetítési csomag azért szükséges, hogy anyagilag ne roppantsa meg azonnal a csökkentés a klubokat. Úgy véli, a valós piaci ár 6 milliárd forint alatt lehet, és nem is lehet nagyon meglepődni azon, hogy egy magánkézben lévő piaci szereplő ezt nem vállalja be.

Átmeneti megoldás születhet?

Ugyanakkor a sportközgazdász szerint az az opció is lehetséges, hogy a jelenlegi kormányzat a közmédián keresztül azért járul hozzá ehhez a magas értékű jogdíjfizetéshez, mert ellenkező esetben túl nagy visszaesés történne, mi akár több csapatot is érzékenyen érintene. Mint fogalmazott, az eddigi 10 milliárdos csomaghoz képest jelentős bevételcsökkenéssel kell szembenézniük az NB I-es labdarúgóklubokat működtető gazdasági társaságoknak, de a 6 milliárd egy olyan összeg lehet, ami a köztes időszakban még nem végzetes.

Szabados Gábor éppen ezért tartaná racionális lépésnek, ha a közmédia ezúttal csak egy évre kapná meg az labdarúgó NB I közvetítési jogait, és akkor ebben az esetben 2027-ben új tendert írnának ki. Azt gondolja,

egy ilyen lépés több milliárd forint spórolást jelentene az államnak, a kluboknak pedig biztosítana átmeneti időt arra, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez.

A sportközgazdász szerint már a mostani lehetséges csökkentés is nagyon komoly változást okoz a klubok működtetésében. Elég csak abba belegondolni, hogy annak a pénznek a fő forrása, amit az MLSZ eddig szétosztott a csapatok között a televíziós jogdíjbevétel volt, illetve a Szerencsejáték Zrt.-től érkező szerencsejáték-bevétel. A televíziós jogdíj jelentősen, legalább 40 százalékkal csökkenhet, vagyis értelemszerűen ennyivel kevesebb pénzt tud majd szétosztani az MLSZ, hacsak más forrásból nem pótolja ezt a kieső összeget.

Arról még nem tudni, hogy a Szerencsejáték Zrt.-vel milyen megállapodás fog születni, hiszen ez a szerződés is kifutott. Szabados Gábor itt is el tud képzelni csökkentést, bár szerinte az MLSZ és a Szerencsejáték Zrt. közötti együttműködés árban jóval közelebb volt a piaci realitásokhoz, évente 8 milliárd forint folyt be ebből.

A sportközgazdász megjegyezte: annak egyébként van gazdasági és piaci racionalitása, hogy egy szerencsejátékkal, sportfogadással foglalkozó cég a labdarúgó NB I-ben hirdessen. Hosszabb távon a klubok szemszögéből olyan hatásai lehetnek a költségracionalizálásnak, hogy

vélhetően el kell engedniük néhány, magasabb fizetésű játékost, vagy általában csökkenteni kell a fizetéseket az adott kereten belül.

Mindenkinek a saját lehetőségeitől függ, hogy ezt miként oldja meg, de Szabados Gábor szerint az biztosan kijelenthető, hogy jóval átgondoltabb, takarékosabb gazdálkodás várható a klubok részéről.

A cikk Szabó Gergő interjúja alapján készült.