Infostart.hu
eur:
363.75
usd:
312.83
bux:
147542.85
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Munkálatok 2025. július 2-án a parajdi Só-szorosban, a Korond-patak azon szakaszán, ahol betört a víz a sóbányába. Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Hatalmas összeget szavazott meg Parajdnak az Európai Parlament

Támogatásban részesül az Európai Unió (EU) szolidaritási alapjából a bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi Parajd község, miután az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága kedden 14,3 millió eurót szavazott meg Románia számára a tavalyi árvízkárok enyhítésére – közölte Vincze Loránt EP-képviselő.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa közleményében rámutatott, hogy kedden jóváhagyott határozatban kiemelten szerepel a parajdi sóbányát és a Korond-patak által megrongált vízügyi infrastruktúrát ért kár. Hozzátette: az EP plénumában várhatóan júliusban döntenek a bizottsági előterjesztés támogatásáról, a kifizetés ezután indulhat el.

Vincze Loránt hangsúlyozta, hogy a Hargita megyei község lakói már egy éve várnak a hírre. Mint közölte, RMDSZ-es kollégái segítségével már egy éve javasolta a bukaresti kormánynak, hogy minél hamarabb nyújtsa be az EU-s támogatási kérelmet. Parajdnak konkrét segítségre van szüksége — nem politikusok katasztrófaturizmusára – húzta alá. Közölte: arra is figyelmeztette a romániai döntéshozókat, hogy egy ilyen határozat legalább egy évig „érlelődik”, és a kifizetés is időbe telik.

Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor. Rajtuk múlik, hogy ebből a pénzből konkrétan mennyi jut el Parajdra, a bányához, az infrastruktúrához, az érintett családokhoz – idézte a közlemény az RMDSZ-es EP-képviselőt.

A parajdi sóbányát 2025. május 6-án zárták be vízszivárgás miatt, melyet az előző napok heves esőzései okoztak. A helyi vészhelyzeti bizottság május 8-án veszélyhelyzetet hirdetett. Pár hétre rá, május 27-én már ömlött a víz a sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak, és megsérült a medrét védő geofólia. Két nap után fel kellett adni a föld alatti védekezést, a betörő víz teljesen elöntötte a regionális turizmus motorjának számító létesítményt.

A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.

Címlapról ajánljuk
7 millió haláleset évente: láthatatlan veszélyt jelent a levegő, amit belélegzünk

7 millió haláleset évente: láthatatlan veszélyt jelent a levegő, amit belélegzünk

A légszennyezés világszerte évente közel 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben tízből kilenc embernek a WHO ajánlásainál rosszabb minőségű levegőt kell belélegeznie. Bár a helyzet javult, a legtöbb magyar város továbbra is Európa szennyezettebb feléhez tartozik. Az ENSZ 2019-ben nyilvánította szeptember 7-ét a Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi napjává. A légszennyezés ugyanis még mindig az egyik legnagyobb környezet-egészségügyi kihívás. A témáról Varga Judit, a HungaroMet Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa nyilatkozott az InfoRádióban.

Magyar Péter viszonválasza: „ne hazudjon bele az emberek szemébe”

Parlamenti viszonválaszában belügyminisztériumi számokkal szembesítette a kormányfő a KDNP-s ex-belügyminiszterhelyettest. Rétvári Bencét és Torockai Lászlót is hazudozással vádolta, és beszámolt egy szombati programjáról.
Exkluzív interjú Charles Simonyival: ez nem AI-buborék, még csak a felszínt kapargatjuk

Exkluzív interjú Charles Simonyival: ez nem AI-buborék, még csak a felszínt kapargatjuk

„Ha az AI-nak mondunk valamit, és nem vagyunk megelégedve az eredménnyel, akkor az a mi hibánk” – mondta a Portfoliónak adott exkluzív interjújában Charles Simonyi. A Microsoftnál 77 évesen is aktív programozó szerint a mesterséges intelligencia korában nem eltűnik az ember feladata, hanem átalakul: egyre fontosabbá válik majd pontosan megfogalmazni, mit is akarunk a gépektől. A korábban többek között a Word és az Excel fejlesztését is vezető szakember a gőzgépek korai korszakához hasonlította az AI jelenlegi állapotát: szerinte a technológia már működik és rendkívül hasznos, de az elméleti megértése még hiányos. Bár a biztonsági kérdéseket fontosnak tartja, úgy véli, korai lenne ezekből jelenleg fejlesztési korlátozásokat levezetni, előbb jobban meg kellene érteni, hogyan működik valójában az AI. A kétszeres űrutazóval a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen beszélgettünk, ahová az idei tanév megnyitójára érkezett előadást tartani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×