Infostart.hu
eur:
368.73
usd:
329.58
bux:
140668.33
2026. október 5. hétfő Aurél
Munkálatok 2025. július 2-án a parajdi Só-szorosban, a Korond-patak azon szakaszán, ahol betört a víz a sóbányába. Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Hatalmas összeget szavazott meg Parajdnak az Európai Parlament

Támogatásban részesül az Európai Unió (EU) szolidaritási alapjából a bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi Parajd község, miután az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága kedden 14,3 millió eurót szavazott meg Románia számára a tavalyi árvízkárok enyhítésére – közölte Vincze Loránt EP-képviselő.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa közleményében rámutatott, hogy kedden jóváhagyott határozatban kiemelten szerepel a parajdi sóbányát és a Korond-patak által megrongált vízügyi infrastruktúrát ért kár. Hozzátette: az EP plénumában várhatóan júliusban döntenek a bizottsági előterjesztés támogatásáról, a kifizetés ezután indulhat el.

Vincze Loránt hangsúlyozta, hogy a Hargita megyei község lakói már egy éve várnak a hírre. Mint közölte, RMDSZ-es kollégái segítségével már egy éve javasolta a bukaresti kormánynak, hogy minél hamarabb nyújtsa be az EU-s támogatási kérelmet. Parajdnak konkrét segítségre van szüksége — nem politikusok katasztrófaturizmusára – húzta alá. Közölte: arra is figyelmeztette a romániai döntéshozókat, hogy egy ilyen határozat legalább egy évig „érlelődik”, és a kifizetés is időbe telik.

Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor. Rajtuk múlik, hogy ebből a pénzből konkrétan mennyi jut el Parajdra, a bányához, az infrastruktúrához, az érintett családokhoz – idézte a közlemény az RMDSZ-es EP-képviselőt.

A parajdi sóbányát 2025. május 6-án zárták be vízszivárgás miatt, melyet az előző napok heves esőzései okoztak. A helyi vészhelyzeti bizottság május 8-án veszélyhelyzetet hirdetett. Pár hétre rá, május 27-én már ömlött a víz a sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak, és megsérült a medrét védő geofólia. Két nap után fel kellett adni a föld alatti védekezést, a betörő víz teljesen elöntötte a regionális turizmus motorjának számító létesítményt.

A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.

Címlapról ajánljuk
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×