Az eddigi legősibb, több mint 5500 éves bizonyítékát fedezték fel a pestisnek a Bajkál-tó környékén – írja a hvg.hu a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány alapján.

A pestis évezredeken át hatalmas pusztítás végzett, a XIV. században Európa lakosságának jelentős része belehalt a járványba. A pestis még mindig létezik, de ma már antibiotikumokkal gyógyítható. A Koppenhágai Egyetem tudósai szerint azért fontos feltárni a pestis történetét, mert segít megérteni a saját történelmünket.

A kutatók a szibériai Bajkál-tó környékén található, négy temetőben feltárt maradványokban keresték a pestist okozó baktériumok nyomait.

A kórokozót, a Yersinia pestis nevű baktériumot 46 megvizsgált halott maradványaiból 18 ember fogaiban mutatták ki, ami magasabb arány, mint amit a középkori pestises halottakat őrző sírgödörben találtak.

A csontok szénizotópos kormeghatározásából kiderült, hogy a járvány első áldozatai mintegy 5500 évvel ezelőtt éltek.

A tudósok közölték: az ősi DNS tanulmányozásának új módszereivel vált lehetővé annak a bebizonyítása, hogy a pestis sokkal régebb óta létezik, mint amit az eddigi feljegyzések szerint lehetett tudni.

A mostani felfedezés alapján a pestis már ősi vadászó és gyűjtögető csoportokban is szedte az áldozatait,

ami cáfolja azokat a korábbi megállapításokat, melyek szerint a járvány csak a mezőgazdaság és a nagyobb lakosságú, zsúfolt települések megjelenésével tört ki.

A kutatók szerint a járvány valószínűleg mormoták révén kezdett terjedni, amikor megették az emberek a nyers húsukat vagy megérintették a fertőzött állatok bőrét. A tanulmány szerzői szerint a betegség kórokozóit köhögés és tüsszentés útján is átadhatták egymásnak az emberek. A halottak között sok 8-11 éves gyermek volt.

A kutatók azt is megállapították, hogy az általuk vizsgált ősi pestisbaktérium jóval a középkori Európát sújtó fekete halálért felelős bubópestis kórokozója előtt fejlődött ki. A bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy a korábbi járványok ugyanolyan halálosak voltak.