Tíz év telt el azóta, hogy az Egyesült Királyság népszavazáson szűk többséggel az Európai Unióból való kilépés mellett döntött. A választók 52 százaléka a távozást, 48 százaléka a bennmaradást támogatta. A 2016. június 23-i döntést hosszan elhúzódó nehéz tárgyalások és komoly belpolitikai feszültségek követték. Végül az ország 2020 elején lépett ki hivatalosan az unióból. A brexit következményeiről azóta is több, gyakran egymásnak ellentmondó értékelés jelenik meg.

A recsegő-ropogó brit politikai környezetben több miniszterelnök bukásába került ez a változás – fogalmazott az InfoRádióban Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Amikor sikerült végül is megállapodni, akkor a britek úgy döntöttek, hogy elhagyják az Európai Unió összes együttműködési rendszerét, viszont azóta nagyon sok olyan területen sikerült megállapodni, ami mégiscsak a közelséget és az egyre közelebbi viszonyt célozza meg. Ugyanakkor nagyon sok olyan területen nem sikerült megállapodni, amiről mindenki azt hitte korábban, hogy kulcsfontosságú, és biztos lesz valami megoldás – emelte ki. Példaként a szolgáltatásokat és azok kereskedelmét hozta fel, ami a brit gazdaság éves GDP-jének több mint 80 százalékát adja ma is. Itt hiányzik a megállapodás, igaz, több olyan közeledés történt az utóbbi időszakban, ami az Egyesült Királyság számára a kritikus elválás időszakában elképzelhetetlen lett volna, tehát

újra tagjai lesznek majd az Erasmus együttműködésnek, illetve nemsokára be fognak lépni a tudományos-technológiai együttműködési programokba.

A következő időszakban ráadásul tárgyalások kezdődhetnek a védelmi ipari együttműködésekben való részvételről, valamint a különböző gazdasági akadályokat jelentő bürokratikus problémák megoldásáról – vélekedett a szakértő.

„Mondhatni azt, hogy az Európai Unióból kiléptek, de a brexitből mind a mai napig nem tudtak kilépni a britek. Úgyhogy nagyon nagy kérdés, hogy (Keir Starmer hétfői lemondása után – a szerk.) az új kormányfőnek milyen lesz majd a politikája, hiszen az európai integrációhoz való közeledésnek most láthatóan nagy a támogatottsága, 55 százaléknál is többet mértek” – fogalmazott Gálik Zoltán, kiemelve: ez nem jelenti azt, hogy vissza is akarnának lépni az Európai Unióba. Nincs egyelőre se kormányzati, se egyéb pártnak komoly programja arra, hogy hogyan lehetne ezt megcsinálni.

Mindenesetre a közeledés egy ilyen programmá válhat az új brit munkáspárti kormány esetében – értékelt Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

A cikk alapjául szolgáló interjút Rozgonyi Ádám készítette.