Mint az Infostart hírül adta, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, a kamatfolyosó két széle is 25-25 bázisponttal mérséklődött. Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,00 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,00 százalék. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

Legutóbb februárban csökkentette a testület az alapkamatot, akkor egyhangú döntéssel 25 bázisponttal 6,25 százalékra, illetve hasonló mértékkel mérsékelte a kamatfolyosó két szélét is.

Az MNB elnöke délután sajtótájékoztatón ismertette a kamatcsökkentés mögöttes motívumait.

Varga Mihály rögzítette:

• az inflációs pálya érdemben lefelé tolódott
• a közel-keleti rendezés irányába előrelépés történt, a globális környezet kedvezőbbé vált
• nőtt a monetári politika mozgástere
• további kamatcsökkentések jöhetnek a nyár folyamán, miközben pozitív reáélkamat lehet.

Az elmúlt időszakban tehát az iráni megállapodás állt a fókuszban. E mentén kiemelte, hogy az ellátási láncok helyreállása időigényes lesz, ezért azt bizonytalanság övezi.

Hangsúlyozta, a forint erős, ami segít az inflációs várakozások teljesülésében is.

Az euróbevezetés szándéka is szerinte pozitív üzenet volt a piacok felé.

Vázolta viszont azt is, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya áprilisi adatok szerint igen magas volt, 2026-ban átmenetileg romlik is, majd az egyensúlyi szint körül alakul.

A fogyasztói bizalom közben javul, ez előrevetít némi növekedést, a fogyasztás egyébként is a növekedés támasza lehet majd.

Az uniós források is érkeznek, ez a beruházásokat pörgetheti majd, hatása azonban elhúzódó lesz, nem azonnali.

A bérekről is említett néhány szót: áprilisban 8-9 százalékkal nőttek a bérek, a reálkeresetek növekedése szerinte változatlanul élénk.

Ezt követően a friss inflációs értékről beszélt: a jegybanki tolerancia alsó széle közelében van az 1,8 százalékos érték, a jegybank óvatos megközelítése azonban továbbra is indokolt.

Ami a bolti árakat illeti, a növekedés dinamikája lassul, az importált termékek árában jelentkezik leginkább az árak alacsonyan tarthatósága.

Az inflációt tekintve jóslatba is belement: 2029 derekáig csak nagyon minimális emelkedés jöhet, legfeljebb 3 százalékig nő a pénzromlás üteme. Idén év végéig még bőven a 3 százalékos jegybanki cél alatt marad az infláció.

Szólt az árréskorlátozás jövőjéről, szerinte már annak kivezetése sem veszélyeztetné a folyamatokat.

A Monetáris Tanács arról is döntött, hogy az energiaimporthoz kapcsolódó eszköz június 30-ig marad elérhető, ez is az iráni konfliktus alakulásához kötött döntés, a folyamatok kedvezően alakulnak szerinte, érdemben csökkent az importőr vállalatok devizafedezeti szükséglete.

Végül közölte, fontos az inflációs cél elérése, az árstabilitás fenntartása.

Kérdések, válaszok

A Monetáris Tanács tagjai közül volt-e, aki a 25 bázispontnál nagyobb csökkentést szeretett volna?

Az árstabilitás fenntartása a legfontosabb, figyeljük a környező országok eseményeit, döntéseit, csütörtökön pedig érkezik az inflációs jelentés. A szavazást illetően döntő többség alakult ki, nem volt egyhangú. Július 20-án publikáljuk a jegyzőkönyvet.

Milyen érvek hangoztak el a 25 pontos csökkentés mellett?

A jegyzőkönyvből kiderül.

Feláll a vagyon-visszaszerzési hivatal, az MNB-alapítványok ügyei ide kerülnek-e?

Az alapítványok és a cégek, így az Optima is a jegybanktól függetlenül működik. A megörökölt helyzetből kellett kihozni a legtöbbet, amennyit csak lehet. Azt várjuk, hogy minden adófizetői forintot mentsenek meg. Van egy 2024 decemberi állapotjelentésünk, az akkori mínuszt kell tudni ledoolgozni. A hivatal felállása még nem történt meg, így erről nem tudok nyilatkozni. Az alapítványok mögötti cégekkel kapcsolatos feljelentések megtörténtek. A mi érdekünk is, hogy teljes eseményfeltárás történjen.

Mi lehet az árrésstopok optimális kivezetése?

Amit terveztem, ezzel kapcsolatban elmondtam.

Mint volt pénzügyminiszter mi a véleménye a Tisza-kormány költségvetési politikájáról? Kell-e pótköltségvetés? Mit szól ahhoz, hogy ősszel kerül erre sor?

A kölcsönös felelősségi viszonyokat tiszteletben tartva dolgozunk. Azokból a döntésekből indulunk ki, amelyeket a kormány hoz. A kormány dolgozik a pótköltségvetésen, a nyár végéig elkészítik a bejelentés szerint. Befektetetői oldalról fontosabb lesz a jövő évi költségvetés, kommentárral ehhez nem tudok hozzájárulni. A kormány és a jegybank több kérdésben egyeztetett már.

Látványosan javult az inflációs előrejelzés. A külpiaci mankón kívül van-e hazai?

A stabil árfolyam. Most ez az időszak van. Kevés piaci szereplő számított további erősödésre. Március végén majdnem 400 forint volt egy euró. De most már megjelenik az árazásban az új árfolyam. A másik támasz az energiaár. Úgy tűnik, van megállapodás Iránban, még ha nem is teljesen stabil a helyzetben. A harmadik láb az élelmiszer árak árnövekedésének lelassulása. Vissza is estek egyébként az élelmiszerárak, az elmúlt hónapban olcsóbbak lettek. Erre az évre 1,8 százalékos inflációt látunk.

Kamatcsökkentési ciklus van?

Egy mini kamatcsökkentési ciklus. Ezt ősszel fogjuk tudni újraértékelni. Addig azt látjuk, hogy csökkentek a globális piaci kockázatok, a magyar hozamok is lecsökkentek. Olcsóbban tudunk állampapírt eladni, mint a lengyelek. Olyan folyamatok vannak, amelyek biztatóak.

Van-e tartanivalója a vagyon-visszaszerzési hivatal tevékenységétől?

Nem állt fel még a hivatal, nem tudok reagálni erre.

Mekkora lehetőség van a mini ciklusban?

Háromszor 25 százalékpont.

Nem túl erős már a forint? Mi lesz az exportra termelő magyar vállalatokkal? Nem növeli ez a munkanélküliséget?

Nincs inflációs célunk. Fontos, hogy egy exportáló cég milyen árfolyamon képes üzletet csinálni, de az árfolyam termelékenységi, hatékonysági összetevői is fontosak.

Az inflációs pályát látva nem csökkentették az inflációs célt? Ez segíthetne az euróbevezetés útján.

Nem volt szó erről. Ismerve a kormány szándékait és céljait, házon belül foglalkozunk az üggyel, nekünk is el kell végeznünk a házi feladatot.

A kamatdöntés után a forint gyengült az euróhoz képest. Egy ilyen folyamat csökkenti majd újra a monetáris mozgásteret? Befolyásolja a mini ciklust?

Figyelünk, nézzük az árfolyamot, de nem ez az egyetlen adat. Az inflációnak komoly és erős hatása van.

A következő kamatdöntő ülés július 21-én lesz.