Karantén idején magazin

Taróczy Balázs profi teniszezőként tíz éven át benne volt az egyéni tenisz-világranglista első ötvenében, 1978 és 1982 között az első húszban. Igazi sikereit azonban párosban érte el partnerével, a svájci Heinz Güntharddal: háromszor nyerték meg a páros világbajnokságot, 1981-ben győztek a Roland Garros-on, 1985-ben pedig diadalmaskodtak a sportág szentélyében, Wimbledonban is. Úgy alakult, hogy csaknem 20 évvel később éppen Wimbledonból hazatérve volt vendégünk Taróczy Balázs. A riporter Mong Attila.

Jókai Anna a Nemzet Művésze, a Magyar Kultúra lovagja, kétszeres Kossuth-díjas író, költő az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűbb, legtöbbet olvasott írója volt. Könyveiben – 33 jelent meg belőlük – visszatérő téma volt a közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete, a spiritualitás és a keresztény értékek. Élete végéig büszke volt arra, hogy a rendszerváltás után ő lehetett a Magyar Írószövetség első szabadon választott elnöke. Jókai Anna 2010 augusztusában tisztelte meg az Aréna című műsort, és beszélgetett Exterde Tiborral.

Igazi csodagyerekként kezdte zongoraművészi pályafutását Bogányi Gergely: 6 évesen még „csak” különdíjasa, 9 évesen már győztese az Országos Zongoraversenynek, 10 évesen felvették a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályába. A 80-as évek végén családjával, muzsikus szüleivel és ugyancsak zenész testvéreivel Finnországba költözött, ahol a világhírű Sibelius Akadémián folytatta tanulmányait, majd az egyetem ösztöndíjasaként az Egyesült Államokban, az Indiana Egyetemen, Sebők György tanítványaként is eltöltött egy évet. Hangversenyezett a világ leghíresebb koncerttermeiben, repertoárján több, mint 30 zongoraverseny és a zongorairodalom jelentős része szerepel. A Liszt Ferenc-díjat 2000-ben, a Kossuth-díjat 4 évvel később kapta meg. Bogányi Gergely 2011-ben volt Aréna című műsor vendége – ez az év, sok minden más mellett, Liszt Ferenc éve is volt, természetes hát, hogy az Oláh Andrással folytatott beszélgetés főleg róla szólt, de azért szóba került a másik nagy szerelem, Chopin is.

Nemzeti Színház – talán az egész világon, de Magyarországon biztosan – soha nem épült még botrányok, szakmai és politikai viták, csatározások, személyeskedő elhatárolódások nélkül. Legújabb Nemzetink is így, ilyen közegben jött létre: a Horn–Kuncze-kormány által a belvárosi Erzsébet térre álmodott Nemzeti Színház tervét az 1998-ban hivatalba lépett első Orbán kormány egyik első intézkedéseként elveti, ősszel miniszteri, majd 1999-től az építkezés kormánybiztosává nevezi ki Schwajda György drámaírót, rendezőt, a Szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatóját. A kormánybiztos 2001 áprilisában volt az Aréna vendége, és a szokatlanul sok betelefonáló a műsorban azt jelezte, hogy a viták, a csatározások két évvel az építkezés elkezdése után sem csitultak. A műsorvezető Mong Attila.

2003. április 12-én tartottak népszavazást arról, hogy Magyarország csatlakozzon-e az Európai Unióhoz. A szavazásra jogosultak többsége távol maradt ugyan a referendumtól, ám a csaknem 46 százalékos részvétel elegendőnek bizonyult az érvényességhez, a leadott szavazatok csaknem 84 százaléknyi igenje pedig egyértelművé tette a magyar nép óhaját az unióhoz való csatlakozásról. A népszavazás másnapján volt az Aréna című műsor vendége Horányi Özséb villamosmérnök, egyetemi tanár, a nyelvtudományok kandidátusa és nem mellesleg akkor a Magyar Pax Romana katolikus értelmiségi szervezet elnöke. A riporter Exterde Tibor.

Herendi Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, producer 1984-ben a Semmelweis Egyetemen szerzett fogorvosi diplomát és ez után hat évig az Egyetem Fogpótlástan Klinikáján volt tanársegéd. 1991-ben feladta fogorvosi hivatását, és vezető reklámügynökségeknél lett kreativ igazgató. 1994-ben megalapította saját filmgyártó cégét, a Skyfilm Stúdiót, 1986 óta rendez szabadúszóként reklámfilmeket. 2001-ben rendezte meg első nagyjátékfilmjét, a Valami Amerikát, amely az év legnézettebb filmje lett 600 ezer nézőjével. Ezt a nézőszámot 16 évvel később, Kincsem című filmjével sikerül túlszárnyalni. Herendi Gábor 2008 februárjában, mint az éppen zajló 39. Magyar Játékfilmszemle szemlebizottságának elnöke beszélgetett az Aréna című műsorban Ignáth Márkkal, egy évvel később pedig már Exterde Tibor kérdezte őt a nem sokkal korábban bemutatott Valami Amerika 2. című filmjéről.

A sokszorosan és sok mindenért kitüntetett, többek között Kossuth- és Balázs Béla-díjas Ráday Mihály 1979-ben hozta létre a Magyar Televizióban Unokáink sem fogják látni című, 30 évig futó városvédő műsorát, 1983 telén megalapította a Budapesti Városvédő Egyesületet, majd pár év múlva a Város és faluvédők Szövetségét és a Nemzeti Panteon Alapítványt. A rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlésben képviselőként szolgálta a műemlék- és környezetvédelem ügyét. 2001-ben, nemzeti ünnepünk, március 15. másnapján volt az Aréna című műsor és Obersovszky Péter vendége Ráday Mihály.

F. Nagy Angéla újságíró, szerkesztő, gasztronómiai szakíró 1955-től 1959-ig a Magyar Nemzet háztartási rovatát vezette, majd dolgozott a Nők Lapjánál és a Vendéglátás című szaklapnál, 1980 és 1994 között pedig a Magyar Konyha főszerkesztő-helyettese, később főszerkesztője volt. 1963-tól 2017-ben bekövetkezett haláláig íróként vagy szerkesztőként szakácskönyvek tucatjait adta a magyar nők kezébe. Maga is híres háziasszony volt: ebédei, vacsorái gyermekekkel, házastársakkal, unokákkal szépen gyarapodó családján túl a kiválasztott meghívottak egyre bővülő körében váltak legendássá. 2001 karácsonya előtt pár nappal volt Aréna című műsorunk vendége F. Nagy Angéla, és az ünnep közelsége miatt természetes volt, hogy beszélgetése Obersovszky Péterrel főleg a karácsony kultúrtörténetéről és gasztronómiai szokásairól szól majd.

Király Béla vezérezredes, hadtörténész, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A Ludovika elvégzése után a II, világháborúban vezérkari tisztként szolgált, 1945 márciusában nem távozott az Ausztria felé visszavonuló magyar hadseregcsoportokkal, hanem a Kőszeget védő erők parancsnokaként megadta magát a szovjet csapatoknak. A Szovjetunióba indított, hadifoglyokat szállító vonatról megszökött és visszatért Budapestre. 1945 nyarán belépett a Magyar Kommunista Pártba, háborús szerepét igazolva az új Néphadseregben 1946-ban őrnaggyá, 1949-ben vezérkari ezredessé léptették elő. Lojalitása ellenére a hadsereget is elérő koncepciós „tisztogatás” második hullámában halálra ítélték. Életfogytiglani szabadságvesztésre enyhített büntetéséből 1956 szeptemberében szabadult, október 28-án Nagy Imre megbízta a forradalom nemzetőrségének megszervezésével és vezetésével, kinevezte Budapest nemzetőrparancsnokának. November 4. után, a szovjet túlerőt látva, csapatával a budai hegyekbe, majd Nagykovácsi határába vonult vissza, innen Ausztriába távozott, majd az Egyesült Államokba emigrált. 1989-ben hazatért, beszédet mondott Nagy Imre és mártírtársai temetésén, 1990-ben pedig mandátumot szerzett az első szabadon választott Országgyűlésben, majd az Orbán- és a Medgyessy-kormány mellett katonapolitikai tanácsadó szerepet vállalt. Király Béla 2002 augusztusában volt az InfoRádió  Aréna című műsorának vendége, néhány nappal az után, hogy a Parlamentben átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend katonai tagozatának nagykeresztjét. A riporter Exterde Tibor.

Három fiatalember, három tanult zenész, Hamar Dániel, ifjabb Csoóri Sándor és Sipos Mihály 1973-ban alapította meg a Muzsikás együttest. Autentikus magyar népzenét játszottak, Bartók és Kodály gyűjtéseiből válogattak, kezdetben a maguk és néhány fiatal érdeklődő örömére. Amikor 1999-ben átvették a Kossuth-díjat, már mögöttük volt több koncert a New York-i Carnegie Hallban, a római Santa Cecilia Akadémián, a londoni Royal Albert Hallban, a legnagyobb világzenei fesztiválokon, és persze számtalan fellépés szerte Magyarországon. 2007. október 6-án, nemzeti ünnepünkön az alapítótagok közül Sipos Mihály tisztelte meg Aréna című műsort, és beszélgetett Kocsonya Zoltánnal.

Novák Ferenc, vagy ahogy mindenki ismeri, Tata, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Erkel-díjas koreográfus, etnográfus volt az Aréna vendége. A riporter Kocsonya Zoltán.

A következő beszélgetés  riportalanya egyszer így mesélt élete egyik meghatározó pillanatáról:  „Azon a napon, 1989. szeptember 15-én tartották a toszkánai Ornellaia pince megnyitó ünnepségét, ott volt a nagyvilág notabilitása, a monacói herceg, több miniszter, az Agnelli család, hatszáz fontos ember, a környék kéklett a csendőröktől, mi meg jöttünk a föltornyozott Zsigulinkkal. A kapunál az őr beszólt a titkárnőnek, hogy jöjjön már ki, mert itt van egy magyar cigány család. Ki is jött értem, s hallom, hogy nagyon érdeklődik irántam a carabinieri. Ő az új borászunk, mondta a titkárnő.” Gál Tibor egri borász, akit az iménti történet után 9 évvel, 1998-ban az év borászává, bortermelőjévé választottak, 2003 szeptemberében beszélgetett az Arénában Mong Attilával.

2001-ben még állt a Népstadion, egy megszentelt hely, ahova például az angolok, a korabeli pesti duma szerint, egy hétre jöttek és hét egyre mentek, és többé-kevésbé létezett még a magyar beat- vagy rockzene megszentelt nagy hármasa, tehát az Illés, a Metro és az Omega is, amely képes volt megtölteni a 70 ezer embert befogadó nézőteret. A Szuperkoncert létrejött a telt házas Népstadionban. Az Omega billentyűse, Benkő László a buli előtt egy héttel jött el Aréna című műsorba, hogy beszámoljon az előkészületekről. A riporter Mong Attila.

Amikor 2003 szeptemberében Morcsányi Géza először volt az Aréna című műsor vendége, még „csak” a Magvető Kiadó igazgatóját, Jászai Mari-díjas színházi dramaturgot, műfordítót, egyetemi tanárt tisztelhettük személyében. Sok év múltán, vagyis ma azt is tudhatjuk, hogy Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, berlini nagydíjas és Oscar-díjra jelölt filmjének férfi főszereplőjeként filmszínészként is emlékezeteset alkotott. 2003-ban Mong Attila volt a műsor riportere.

2002. március 15-én, a Szikora János rendezte Az ember tragédiája bemutatójával nyílt meg a Nemzeti Színház. Első igazgatója a korábban az építést kormánybiztosként irányító Schwajda György volt, mandátuma azonban májusban lejárt. Ekkor zavaros, de mondhatjuk úgy is, botrányos hónapok következtek, melyek aztán úgy értek véget, hogy egy nagy nehezen kiírt pályázat nyerteseként, 2003. január 1-jétől Jordán Tamás lett a színház főigazgatója, akit munkába állása után három hónappal köszönthettünk Aréna című műsorunkban. Nagy Viktória beszélgetett vele.

Azon a 2018-as márciusi hajnalon filmrajongók sokasága várta izgatottan, hogy két diadalmas év, Nemes Jeles László és Deák Kristóf Oscar-díja után lesz-e harmadik. Nos, sajnos nem lett, így Enyedi Ildikónak és Testről és lélekről című gyönyörű filmjének egyelőre be kell érnie az egy évvel korábban, Berlinben megkapott fődíjjal, az Arany Medvével és azzal, hogy a film női főszereplőjét, Borbély Alexandrát később Európa legjobb színésznőjének választották. Berlin után beszélgetett a rendezővel az Aréna című műsorban Seres Gerda.

Csúnya, méltatlan ünnepnap lett az 56-os forradalom 50. évfordulójából, lovasrohammal, rendőri brutalitással, könnygáztól könnyező, vérző férfiakkal és nőkkel. Karátson Gábor Kossuth-díjas író, festő, filozófus 1956. október 23-án is részese volt az eseményeknek, majd 50 évvel késóbb önhibáján kívül, ismét ott találta magát, ahol a dolgok történnek. Ennek a napnak, 2006. október 23-nak az estéjén volt az Aréna című műsor vendége. A riporter Szűcs Péter.

A Nemzet Művésze, Kossuth-díjas rajzfilmrendező, kulturtörténész, grafikus, író, könyvillusztrátor, a Nemzeti Kulturális Alap többszöri elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke – és ez a felsorolás nem is fedi le teljességében mindazt, amit Jankovics Marcell hozott létre, amiben közreműködött, aminek részese volt, amit neki köszönhetünk. 2016 februárjában volt az Aréna című műsor vendége, a riporter Oláh András.

2002 májusában a sakkozó zseniket nevelő Polgár László tisztelte meg az Aréna című műsort. A riporter Kálmán Olga.

Már 2010 előtt is volt Aréna című műsorunk vendége Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr, számos magyar film, például az Oscar-díjas Mephisto vagy a Megáll az idő társalkotója, 2010 februárjában viszont először hívhattuk studiónkba Koltai Lajos filmrendezőt, a Sorstalanság és az Este című filmek rendezőjét. Ignáth Márk beszélgetett vele.