A rendszerváltás előtt évekkel írt Milan Kundera-esszét (Az elrabolt nyugat, avagy Közép-Európa tragédiája) idézett a miniszterelnök napirend előtti felszólalásában a hét második (rendkívüli) ülésnapján, kedden. A közép-európai országok bár kulturálisan mindig a nyugathoz tartoztak, de a történelem során mindig nagyhatalmak ütközőzónában találták magukat. Magyarország, Lengyelország és az akkori Csehszlovákia a II. világháború után elrabolt nyugattá váltak a szovjet uralom miatt Kundera írása szerint.

A most itt lévő országok tudják, milyen úgy élni, hogy saját sorsukról idegen országban döntenek. Tudják azt is, milyen elveszíteni a szabadságot és visszaszerezni azt. A régió vezetői a rendszerváltáskor ugyanahhoz a gondolathoz nyúltak vissza, ahhoz, hogy Közép-Európa népei együtt képesek alakíani a jövőjüket és elkerülni, hogy játékszerek legyenek. Ez a gondolat sokkal régebbi a Visegrádi Négyeknél, sokszor jelen volt a történelemben.

A V4 létrehozásakor az alapítók felismerték, hogy az együttműködést építeni kell. Bár voltak viták az országok között, történelmi sérelmek, erős nemzeti érdekek akkor is léteztek, de fontosabbnak tartották ezeknél a közös jövőt.

Magyar Péter szavai szerint Orbán Viktor újraélesztette ha nem is Közép-Európa, de Magyarország tragédiáját, hazánk újra elrabolt nyugat lett, még azon az áron is, hogy a visegrádi szövetség a mélypontra kerüljön. De ez senkinek nem volt az érdeke, még Európának sem. Ráadásul Magyarország szinte minden gazdasági mutatóban lemaradt Közép-Európától. Mint a miniszterelnök mondta, vannak súlyos vitáink is a szomszédainkkal (például a szlovákokkal a külhoni magyarok ügye), de sok minden köt minket össze, közös szentjeink, királyaink, szabadságharcaink és tragédiáink voltak.

690 éve a visegrádi várban ugyanúgy egymással tárgyaltak a térség uralkodói, ahogy ma Gödöllőn a Grassalkovich-kastélyban találkozik Magyar Péter a lengyel, a szlovák és a cseh miniszterelnökkel – mondta. Ugyanazok az energiabiztonsági kihívások kötnek össze minket, sokszor ugyanazokért a beruházásokért küzdünk, a három ország családjait ugyanazok a kérdések foglalkoztatják: hogyan lesz biztonságosabb, kiszámíthatóbb és sikeresebb a következő évtized – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem véletlenül először Varsóba látogatott a választási győzelme után. Ugyanis Magyarország érdeke a magyar-lengyel bizalom helyreállítása, a közép-európai országok közti rendszeres párbeszéd visszaállítása.

A visegrádi együttműködés jövője a következő évtized kihívásairól szól:

• észak-déli közlekedési és energetikai kapcsolatokat kell kiépíteni
• össze kell hangolni a fejlesztéspolitikákat, közösen fellépni a stratégiai beruházásokért
• olyan gazdasági környezetet termeteni, amely kutatás-fejlesztést és magas hozzáadott értékű iparágakat vonz a régióba.

Az lesz a kérdés a következő években, hogy Közép-Európa mekkora szerepet tud kivívni magának az európai gazdaságban és a döntéshozatalban, sikerül-e megerősíteni a versenyképességet, növelni az energiafüggetlenséget, olyan együttműködéseket sikerül-e létrehozni, amely a régiónak és a családoknak nagyobb biztonságot jelent.

Magyar Péter konkrét javaslatokkal érkezik majd a V4-csúcsra:

• észak-déli közlekedési folyosó kiépítése
• egyetemi, kutatási, innovációs együttműködések erősítése
• visszaépíteni a politikai bizalmat a V4-ek között

A cél, hogy a visegrádi együttműködés ismét a régió fejlődésének egyik legfontosabb motorja legyen, növelje a régió súlyát Európában.

A találkozó üzenete: Közép-Európa jelen van, erős, és készen áll arra, hogy saját jövőjét alakítsa.

Több mint 65 millió ember él itt, Európa egyik legfontosabb ipari központja, az uniós gazdasági növekedés egyik motorja – jegyezte meg.