Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
336.65
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
2017. szeptember 7-i kép Friedrich Merz német politikusról, egykori szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetőről a Man meets Technology címmel rendezett bankárkonferencián Frankfurtban. A politikai pályafutását 2009 óta szüneteltető Merz 2018. október 30-án bejelentette, hogy elindul a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán. Az előző napon Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke bejelentette, hogy nem indul többet a pártelnöki tisztségért.
Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani

Angela Merkel lehetséges utódjáról nyilvánítottak véleményt a németek

A németek legnagyobb része Friedrich Merz volt parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetőt választaná meg a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének egy vasárnap ismertetett felmérés szerint.

A CDU konzervatív irányzatához sorolt politikusra a német választók 38 százaléka szavazna a Bild am Sonntag című vasárnapi lap megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint.

A CDU-szavazók táborán belül 44 százalékos az országos politikába csaknem tíz év szünet után visszatérő volt frakcióvezető támogatottsága.

A második helyen Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár áll, a távozó pártelnök, Angela Merkel szövetségeseként számon tartott politikusra 27 százalék szavazna. A CDU bázisában 39 százalékos a támogatottsága.

A harmadik Jens Spahn egészségügyi miniszter, a legfiatalabb elnökjelöltre a németek 13 százaléka, a CDU-szavazók 9 százaléka voksolna.

A 38 éves miniszter szintén a konzervatív irányzathoz tartozik. Pályafutását a CDU legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble Bundestag-elnök egyengette, aki azonban az elnöki tisztségre régi barátját és politikai harcostársát, Friedrich Merzet tartja a leginkább alkalmasnak. A Bild am Sonntag szerint azt javasolja Jens Spahnnak, hogy szálljon ki az elnökjelölti küzdelemből.

Angela Merkel hétfőn jelentette be, hogy 18 év után befejezi a pártelnöki munkát. Döntésének közvetlen előzménye, hogy a Hessen tartományban előző nap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson pártjának támogatottsága 27 százalékra süllyedt az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson elért 38,3 százalékról.

A következő elnököt a párt december 7-én kezdődő hamburgi kongresszusán választják meg. Egy másik vasárnapi lap, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) összeállítása szerint a jelöltek a következő hetekben regionális konferenciákon és párton belüli szervezetek tanácskozásain mutatják be programjukat.

A FAS szerint az erőviszonyokat nem lehet pontosan felmérni, de a jelenlegi állás szerint nagyon valószínű, hogy a küzdelem Friedrich Merz és Annegret Kramp-Karrenbauer között fog eldőlni, és Jens Spahnnak nincsen esélye a pártelnöki pozíció megszerzésére. A tisztség betöltéséről a kongresszus 1001 küldöttje dönt majd titkos szavazással.

Friedrich Merz 2000-től 2002-ig volt a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös Bundestag-frakciójának vezetője. A tisztséget Angela Merkel vette át tőle. Ezután fokozatosan kivonult az országos politikából, és 2009 óta szüneteltette hivatásos politikusi pályafutását.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×