Az Európai Unió kibővítette az IRINI nevű tengeri művelet jogkörét, így az abban részt vevő hadihajók már feltartóztathatják és átvizsgálhatják azokat a külföldi hajókat, amelyekről azt feltételezik, hogy az orosz „árnyékflotta” részeként szállítanak kőolajat, kijátszva a nyugati szankciókat. A döntést az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Kaja Kallas jelentette be a tagállami védelmi miniszterek ciprusi találkozója előtt.

Brüsszel szerint az intézkedés egyszerre szolgálja a tengeri biztonság javítását és az Ukrajna ellen háborút indított orosz állam bevételeinek csökkentését.

Az unió azzal vádolja Moszkvát, hogy gyakran elöregedett, átláthatatlan tulajdonosi hátterű tankerek segítségével továbbra is jelentős mennyiségű olajat exportál a nemzetközi piacokra.

A lépésnek vannak előzményei. Az elmúlt másfél évben több európai ország is fellépett gyaníthatóan orosz érdekeltségű hajók ellen. Tavaly év végén Finnország lefoglalta az Eagle S nevű tankert, amelyet a Finn-öbölben megrongálódott tenger alatti kábelekkel hoztak összefüggésbe.

Németország márciusban foglalta le a szankciós listára tett Eventin tankert. Egy hónappal később Észtország Tallinn közelében tartóztatta fel a Kiwala nevű olajszállítót. Svédországban továbbra is hatósági őrizet alatt van a Caffa teherhajó, amelyet az ukrán hatóságok szerint arra használtak, hogy „lopott ukrán gabonát” szállítson a Krímből Szíriába.

Május végén pedig francia és brit haditengerészeti egységek állították meg az Atlanti-óceánon a Tagor tankert, amely a gyanú szerint hamis kameruni lobogó alatt közlekedett.

Moszkva reakciója borítékolható volt – az orosz külügyminisztérium, amely már korábban is „kalózkodásnak” nevezte az ilyen akciókat, élesen bírálta a mostani döntést. Az orosz kormány szerint az úgynevezett árnyékflotta fogalmának nincs alapja a nemzetközi tengeri jogban.

Az Állami Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának egyik alelnöke, Szvetlana Zsurova azt mondta, az intézkedések valójában nem Oroszországnak, hanem az olajat szállító vagy vásárló országoknak és vállalatoknak okozhatnak károkat. Szerinte Brüsszelnek nehéz lesz bizonyítania, hogy egy-egy tanker valóban orosz érdekeket szolgál.

Keményebben fogalmazott a Felsőház védelmi és biztonsági bizottsága, amely szerint a tankerek megállítása növeli az eszkaláció veszélyét, aláássa a jövőbeni kapcsolatok rendezésének esélyét, és tovább mélyíti a bizalmatlanságot Oroszország és Európa között.

„Ha Európa fenntartja agresszív és ruszofób irányvonalát, annak következményei túlmutathatnak a kereskedelmi vitákon és a szankciókon” – szólt a kommentár.

Az orosz reakciók viszont egyelőre nem szólnak konkrét válaszlépésekről. Viszont az orosz hatóságok tavasszal közölték: megerősítik a kereskedelmi hajók védelmét, egyes esetekben pedig fegyveres kíséretet is kaphatnak az orosz zászló alatt haladó járművek.