GeoTrendek magazin

Július 26-án kezdődik a 33. nyári olimpia. A játékok házigazdája - immár harmadszor- a francia főváros, Párizs lesz. A szervezők látványos, különleges, de egyben felelősségteljesen lebonyolított olimpiára készülnek. Azt ígérik, hogy a korábbi játékokhoz képest felére csökkentik a sportesemény karbonlábnyomát, de a költségekkel is igyekeztek csínján bánni: a létesítmények 95 százaléka már a játékok előtt megvolt. Miért érdemes olimpiát rendezni? Mitől függ egyáltalán a játékok sikere? Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója a vendégünk.

A magyar soros uniós elnökség második napján Kijevben tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. 3 nappal később a magyar kormányfő Moszkvában egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz államfővel, újabb három nap múltán pedig Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott Pekingben. Orbán Viktor szerint az utak célja az volt, hogy előremozdítsa az orosz-ukrán békét. De valóban közvetíthet Magyarország a béke érdekében? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a poszt-szovjet térség szakértője a Geo-Trendek vendége.

Két országban is előrehozott parlamenti választást tartanak a napokban Európában. Az Egyesült Királyságban július 4-én voksolnak, ezt a konzervatív párti kormányfő Rishi Sunak váratlanul május végén jelentette be. Július 7-én Franciaországban pedig a nemzetgyűlési választások már második fordulójára kerül sor. Emmanuel Macron francia elnök azután hirdetett előrehozott választást, hogy pártja a júniusi EP-választáson súlyos vereséget szenvedett. Horváth Sebestyénnel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével beszélgetünk a részletekről.

Volt, ahol meglepetés eredménnyel zárult, máshol a papírforma érvényesült az EP-választáson a környező országokban. Több helyen a kormányon lévő pártot erősítették meg a szavazók, de voltak olyan országok, ahol az ellenzék tört előre, és a magyar pártok is vegyesen szerepeltek. A térség és a V4 országok EP-választási eredményét elemezzük Szakáli István Loránddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatójával.

A magyar állam több mint egy éves intenzív tárgyalássorozatot követően visszavásárolta a ferihegyi repteret, pontosabban 80 százalékos tulajdonrészt szerzett a Budapest Airport Zrt-ben. Az üzlet a rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakciója, a vételár 3,1 milliárd euró. De miért volt fontos visszavásárolni a repteret? Erről is kérdezzük Pásztor Szabolcsot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatóját.

Június 14-én 21 órakor a Németország-Skócia mérkőzéssel kezdődik Münchenben a 17. labdarúgó Európa-bajnokság. Vajon segítheti az EB a bukdácsoló német gazdaságot vagy épp ellenkezőleg, még nagyobb gödörbe taszítja? Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója a Geo-Trendek vendége.

Június 9-én Európai Parlamenti képviselőket választ az unió. Magyarországon ötödször voksolhatunk ilyen választáson, az ország ugyanis épp 20 éve tagja a közösségnek. Mennyi pénzt köszönhetünk két évtized alatt az EU-nak? Mire ment volna a magyar gazdaság az uniós források nélkül? És mi várható az EP-választás után? Horváth Sebestyén és Sárdi Gergő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzői a GeoTrendek vendégei.

Az Európai Unió feloldhatatlan és kockázatos hármas dilemmába manőverezte magát írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. Tatár Mihály szerint a zöld átállás határidői gyorsan közelednek, rendkívüli anyagi ráfordításokat követelve meg a tagállami költségvetésektől. Mindez egybeesik az ugyancsak komoly forrásokat igénylő újrafegyverkezéssel, holott a tagállamok többségének kiadás- és adósságcsökkentésbe kellene fognia. Az elemző szerint a dilemma egy nagyszabású válságban csúcsosodhat ki. Tatár Mihály a Geotrendek vendége.

A klímaváltozás és az infrastrukturális bővítések miatt egyre nagyobb akadályok merülnek fel a Panama-csatorna működésében, így félő, hogy elzáródhat a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala. A Vörös-tengeri szállítási útvonal és a Szuezi-csatorna is veszélybe került a jemeni húszi lázadók támadásai miatt. Mit veszíthet a világ, ha ezek a hajózási útvonalak kiesnek a nemzetközi kereskedelemből? Erről beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatójával.

Hszi Csin-ping, kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt főtitkára öt év után először látogatott az Európai Unióba. Elősör Franciaországba utazott, majd Szerbiát kereste fel,végül Magyarországon tárgyal. Megbeszélésein a magyar-kínai gazdasági együttműködés további fejlesztéséről és az Egy övezet, egy út kínai program magyarországi infrastrukturális fejlesztéseiről is szó eshet. Tasnádi Zsombor, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet-Ázsia elemzője a Geotrendek vendége.

Az atomfegyverekkel is rendelkező Észak-Korea évtizedek óta feszültségforrás Kelet- Ázsiában, szakértők szerint azonban sosem jelentett akkora fenyegetést, mint manapság. Egy szakportálon megjelent elemzés szerint a Koreai-félszigeten most nagyobb a veszély, mint a koreai háború kitörése, azaz 1950 óta bármikor, Kim Dzsongun észak-koreai vezető ugyanis fegyveres konfliktusra készül. Hogy miért? És tényleg kitörhet-e Ázsiában is a háború? Erről beszélgetünk Csenger Ádámmal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjével.

Április 13-án éjjel Irán nagyszabású támadást indított izraeli katonai célpontok ellen: többszáz drónt, robotrepülőt és ballisztikus rakétát lőttek ki a zsidó állam irányába. Izrael szerint azonban szinte mindegyiket sikerült semlegesíteni. Irán most először indított közvetlen támadást Izrael ellen. Vajon hogyan reagál a zsidó állam? Jön az újabb háború a Közel-Keleten? László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója a Geo-Trendek vendége.

Az elmúlt hetekben Közép-Európában több helyen is orosz kémeket füleltek le. Ausztriában a néhány éve feloszlatott Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Szövetségi Hivatal egyik volt munkatársát tartóztatták le, miután a gyanú szerint 2022-ben továbbította az osztrák belügyminisztérium három volt vezető munkatársa okostelefonjának adatait az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak. Lengyelországban is orosz kémhálózat tagjait kapcsolták le, Csehországban pedig egy Moszkva által finanszírozott szervezetet, amit az orosz propaganda terjesztésére használtak Európa-szerte. Hol és miért lehetnek jelen az orosz kémhálózatok? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a vendégünk.

Tizenhárom tagország több mint húszezer katonája vett részt március elején a NATO csaknem két héten át tartó hadgyakorlatán az Északi Sarkvidéknél. A műveletnek már a 2 új NATO tag, az arktiszi területekkel rendelkező Finnország és Svédország is részese volt. De korábban Oroszország is fokozta sarkvidéki katonai jelenlétét. Egyre nagyobb a feszültség az Arktisz körül, a NATO erősödése pedig csak olaj lehet a tűzre! Vendégünk Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője.

Munkaerőhiánnyal küzd Magyarország, számos ágazatban hiába keresnek nem találnak elegendő dolgozót. De más probléma is van a hazai munkaerőpiacon. A humán erőforrás csak késleltetve tud alkalmazkodni a technikai és technológiai újításokhoz, változásokhoz. A munkaerőpiac egyreszaporodó kihívásairól beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatójával.

Hiába adott minden ahhoz, hogy a megújuló energiaforrásokra támaszkodjon, van olyan ország, ami ennek ellenére is a fosszilis energiahordozókat használja. Ez Ausztrália, ahol a napsütés, a szél, és a tenger segítségével előállított energia dominálhatna az energiamixben, mégis 97 százalékban szénből, gázból és kőolajból állítanak elő áramot vagy hőt. Hogy miért? Erről beszélgetünk Csenger Ádámmal az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjével.

Ukrajna saját védelmi iparának fejlesztésével készül a már több mint két éve zajló háború elhúzódására. Az ukránok nemcsak maguknak gyártanának hadianyagutánpótlást, de az európai fegyvergyártás egyik központjává is akarnak válni. A kérdés, hogy miből futja erre, hiszen a háborúzó ország már így is csak segítséggel tudja állni napi kiadásait. Vendégem Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója.

Becslések szerint évente legalább egymilliárd ember végez önkéntes munkát világszerte. Ennek pedig nem csak egyéni, társadalmi, de gazdasági szinten is jelentkeznek a pozitív hatásai. Ezekről is beszélgetünk Erdélyi Dórával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével, aki átfogó tanulmányt írt a témában.

A négy visegrádi ország egyetért abban, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége, de annak formáját eltérően ítélik meg - derült ki a V4 Csoport február 27-i prágai kormányfői csúcstalálkozóján. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta: a véleménykülönbségek ellenére is van értelme és jövője a visegrádi együttműködésnek. Visegrádi négyekről, és más, magyar szempontból fontos közép-európai ügyekről is beszélgetünk Szakáli István Loránddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatójával.

Február 24-én szombaton lesz a kétéves évfordulója, hogy kitört a második világháború óta a legnagyobb katonai konfliktus Európában, azaz hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A háború eddigi két évéről és a kilátásokról is beszélgetünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával.