GeoTrendek magazin

Miközben számos országban a négynapos munkahéttel kísérleteznek, Görögországban nyáron hatnapos munkahetet vezettek be bizonyos vállalatok számára. Hiába tüntettek ellene, a görög kormány visszahozta a hosszabb munkahetet, és számos eredményt vár tőle, például a gazdaság növekedését. Mit nyerhet és mit veszíthet Görögország az intézkedéssel? Egyáltalán mi a gazdaság és mi a munkavállalók számára a legideálisabb, a négy-, az öt- vagy a hatnapos munkahét? Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője a Geotrendek vendége.

Az Egyesült Államok után az Európai Unió is védővámokat vetett ki a kínai elektromos autókra. Július elején 17,4 és 37,6 százalék közötti importvámot vezetett be a korábbi, 10 százalékos általános vámterhen felül. Brüsszel ezzel igyekszik helyzetbe hozni az uniós autóipart, sokak szerint azonban ez az intézkedés visszafelé fog elsülni: kereskedelmi háborút robbant ki Európa és Kína között, hátráltatja az unió klímavédelmi célkitűzéseit, és végső soron európai autógyárak is csak kárvallottjai lesznek. Horváth Sebestyénnel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével beszélgetünk a részletekről.

Ahogy a világban terjednek a zöld technológiák, az előállításukhoz szükséges kritikus fontosságú ásványok iránti igény is nő. Bányászatuk egyre drágább, lelőhelyeik pedig néhány országban koncentrálódnak, ami kockázatot jelent a globális ellátás szempontjából. Sokak szerint a megoldás a tengerek mélyén keresendő, a világ óceánjainak és tengereinek fenekén ugyanis nagy mennyiségben találhatók kritikus ásványok. A kiaknázásukhoz szükséges mélytengeri bányászat megítélése ugyanakkor rendkívül ellentmondásos. Erről beszélgetünk Csenger Ádámmal, az OeconomusGazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjével.

Évtizedek óta nem látott bajban van a német gazdaság. A második negyedévben 0,1 százalékkal esett vissza a GDP a tavalyi év hasonló időszakához képest, de az első negyedévben is csak stagnált, mindössze 0,2 százalékkal nőtt, tavaly pedig 0,3 százalékkal zsugorodott. A helyzetet jól mutatja, hogy néhány napja a Volkswagen bejelentette: kész gyárakat bezárni annak érdekében, hogy csökkentse a költségeit, holott a cég 87 éves történetében még egyszer sem tett ilyet Németországban. Mi történik a német gazdaságban és milyen hatása lesz ennek az ezer szállal hozzá kötődő magyarra? Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével keressük a válaszokat.

Az utóbbi években turbófokozatba kapcsolt India gazdasága: az idei lehet a harmadik egymást követő év, ami 7 százalékos GDP-növekedést hoz az ország számára. De a folytatás is lendületes lesz, India akár már három éven belül a világ harmadik legnagyobb gazdaságává válhat. De nemcsak a növekedés, külpolitikája miatt is a címlapokra került az utóbbi időszakban az ország. India miniszterelnöke Moszkvába, majd Kijevbe látogatott az elmúlt hetekben. Indiáról beszélgetünk Tasnádi Zsombor nemzetközi kapcsolatok szakértővel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Ázsia kutatójával

Három hete támadta meg Ukrajna Oroszország Kurszki régióját. Az offenzíva alaposan meglepte Moszkvát, nem is tudták feltartóztatni az ukránokat. Hogy pontosan mekkora orosz területet foglalt el az ukrán hadsereg, nem tudni, de folyamatosan nyomulnak előre, és rengeteg orosz katonát is foglyul ejtettek. Mi lehet a támadás célja, és mi a következménye? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a poszt-szovjet térség szakértője a Geo-Trendek vendége.

Sorra érkeznek az aggasztó adatok a magyar gazdaság teljesítményéről: a második negyedévben a gazdaság negyedéves alapon 0,2 százalékkal zsugorodott, az egy évvel korábbihoz képest 3,7 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene, a költségvetés hiánya pedig már múlt hónap végén elérte a tervezett hiány 97 százalékát. A hazai gazdaság állapotáról beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatójával.

Július utolsó napján meggyilkolták Iszmail Haníjét, a Hamász politikai szárnyának vezetőjét Teheránban. A merénylet mögött Irán és a Hamász is Izraelt sejti. A zsidó állam hivatalosan nem vállalta azt, csak annyit ismert el, hogy néhány órával korábban Bejrútban megölte a Hezbollah műveleti központjának vezetőjét. Irán azonnal válaszcsapást ígért. Most már tényleg itt az újabb nagy közel-keleti háború? László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója a GeoTrendek vendége.

Főzés, mosás, takarítás, a láthatatlan munkának is nevezett háztartási teendők rengeteg energiánkat, időnket viszik el minden nap. Az ilyen feladatok jelentőségét, értékét mutatja, hogy az elvégzett házimunka akár az ország GDP-jének 25 százalékát is kiteheti. Tehát ha a fizetetlen háztartási munka is a GDP része volna, az negyedével magasabb lenne. A háztartási munkára fordított időről és forintosított értékéről is beszélgetünk Erdélyi Dórával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével.

Július 26-án kezdődik a 33. nyári olimpia. A játékok házigazdája - immár harmadszor- a francia főváros, Párizs lesz. A szervezők látványos, különleges, de egyben felelősségteljesen lebonyolított olimpiára készülnek. Azt ígérik, hogy a korábbi játékokhoz képest felére csökkentik a sportesemény karbonlábnyomát, de a költségekkel is igyekeztek csínján bánni: a létesítmények 95 százaléka már a játékok előtt megvolt. Miért érdemes olimpiát rendezni? Mitől függ egyáltalán a játékok sikere? Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója a vendégünk.

A magyar soros uniós elnökség második napján Kijevben tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. 3 nappal később a magyar kormányfő Moszkvában egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz államfővel, újabb három nap múltán pedig Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott Pekingben. Orbán Viktor szerint az utak célja az volt, hogy előremozdítsa az orosz-ukrán békét. De valóban közvetíthet Magyarország a béke érdekében? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a poszt-szovjet térség szakértője a Geo-Trendek vendége.

Két országban is előrehozott parlamenti választást tartanak a napokban Európában. Az Egyesült Királyságban július 4-én voksolnak, ezt a konzervatív párti kormányfő Rishi Sunak váratlanul május végén jelentette be. Július 7-én Franciaországban pedig a nemzetgyűlési választások már második fordulójára kerül sor. Emmanuel Macron francia elnök azután hirdetett előrehozott választást, hogy pártja a júniusi EP-választáson súlyos vereséget szenvedett. Horváth Sebestyénnel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével beszélgetünk a részletekről.

Volt, ahol meglepetés eredménnyel zárult, máshol a papírforma érvényesült az EP-választáson a környező országokban. Több helyen a kormányon lévő pártot erősítették meg a szavazók, de voltak olyan országok, ahol az ellenzék tört előre, és a magyar pártok is vegyesen szerepeltek. A térség és a V4 országok EP-választási eredményét elemezzük Szakáli István Loránddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatójával.

A magyar állam több mint egy éves intenzív tárgyalássorozatot követően visszavásárolta a ferihegyi repteret, pontosabban 80 százalékos tulajdonrészt szerzett a Budapest Airport Zrt-ben. Az üzlet a rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakciója, a vételár 3,1 milliárd euró. De miért volt fontos visszavásárolni a repteret? Erről is kérdezzük Pásztor Szabolcsot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatóját.

Június 14-én 21 órakor a Németország-Skócia mérkőzéssel kezdődik Münchenben a 17. labdarúgó Európa-bajnokság. Vajon segítheti az EB a bukdácsoló német gazdaságot vagy épp ellenkezőleg, még nagyobb gödörbe taszítja? Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója a Geo-Trendek vendége.

Június 9-én Európai Parlamenti képviselőket választ az unió. Magyarországon ötödször voksolhatunk ilyen választáson, az ország ugyanis épp 20 éve tagja a közösségnek. Mennyi pénzt köszönhetünk két évtized alatt az EU-nak? Mire ment volna a magyar gazdaság az uniós források nélkül? És mi várható az EP-választás után? Horváth Sebestyén és Sárdi Gergő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzői a GeoTrendek vendégei.

Az Európai Unió feloldhatatlan és kockázatos hármas dilemmába manőverezte magát írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. Tatár Mihály szerint a zöld átállás határidői gyorsan közelednek, rendkívüli anyagi ráfordításokat követelve meg a tagállami költségvetésektől. Mindez egybeesik az ugyancsak komoly forrásokat igénylő újrafegyverkezéssel, holott a tagállamok többségének kiadás- és adósságcsökkentésbe kellene fognia. Az elemző szerint a dilemma egy nagyszabású válságban csúcsosodhat ki. Tatár Mihály a Geotrendek vendége.

A klímaváltozás és az infrastrukturális bővítések miatt egyre nagyobb akadályok merülnek fel a Panama-csatorna működésében, így félő, hogy elzáródhat a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala. A Vörös-tengeri szállítási útvonal és a Szuezi-csatorna is veszélybe került a jemeni húszi lázadók támadásai miatt. Mit veszíthet a világ, ha ezek a hajózási útvonalak kiesnek a nemzetközi kereskedelemből? Erről beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatójával.

Hszi Csin-ping, kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt főtitkára öt év után először látogatott az Európai Unióba. Elősör Franciaországba utazott, majd Szerbiát kereste fel,végül Magyarországon tárgyal. Megbeszélésein a magyar-kínai gazdasági együttműködés további fejlesztéséről és az Egy övezet, egy út kínai program magyarországi infrastrukturális fejlesztéseiről is szó eshet. Tasnádi Zsombor, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet-Ázsia elemzője a Geotrendek vendége.