Vági Márton, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) főtitkára a szervezet székházában tartott háttérbeszélgetésen az elmúlt években elért eredményekről, fejlesztésekről és fontosabb intézkedésekről számolt be részletesebben. Beszámolója elején kiemelte, hogy a beszélgetésnek ezúttal nem tárgya az NB I-es mezőny, de az aktualitások fontosságát elismerve nem kerülte meg az élvonalra vonatkozó újságírói felvetéseket, kérdéseket sem.

A főtitkár elmondta: a magyar labdarúgás pénzügyi mértéke a profikkal együtt 150 milliárd forint évente, ami az éves GDP-re vetítve két ezrelék alatt van, a havonta nyugdíjakra fordított összegnek nagyságrendben mintegy az egynegyedét teszi ki. Mindezt egy olyan szegmensben, amelyben kerekítve 320 ezer igazolt játékost tudhatnak, de maga a sportág – szülőket, rokonokat, szurkolókat is figyelembe véve – mintegy 800 ezer ember mindennapi életében van jelen, ami az ország teljes lakosságnak közel 8-10 százalékát jelenti.

A magyar futball mintegy 1800 egyesületének zöme a főtitkár meglátása szerint takarékos, így a jövőbeli gazdasági működést tekintve azt a mértékű aggodalmat és félelmet, ami a kormányváltás után a sportág szereplőitől hozzá közvetlenül, vagy közvetetten elért, túlzónak érzi.

„Jogos várakozások vannak” – utalt arra Vági Márton, hogy az országban a Tisza Pártnak kétharmados parlamenti többséget biztosító választók az új kormánytól átláthatóbb, észszerűbb gazdálkodást várnak az élet minden területén, így a magyar sportban, azon belül pedig a frontvonalban lévő labdarúgásban is. A főtitkár elmondta,

Csányi Sándor MLSZ-elnök minden közgyűlésük elején hangsúlyozta a felelős gazdálkodást, valamint azt, úgy készüljenek a jövőre, hogy a politikai viszonyokat tekintve egyszer változások is lehetnek.

„Akik megfogadták, amit elnök úr mondott, és ennek szellemében évek óta tudatosan ebbe az irányba tettek lépéseket, ők most nyugodtan ülnek. De biztos vagyok abban, hogy mások is megoldják” – mondta a sportvezető.

Közvetítési jogok, szponzorok

A magyar futball legégetőbb kérdése jelenleg, hogy mi lesz a tévés közvetítési jogokért kapott pénzzel, illetve hogyan pótolnak esetleg kieső szponzorokat, hirdetőket. Utóbbi kérdés a főtitkár szerint az elmúlt években stabil működést produkáló klubok kompetenciája, előbbi viszont jogtulajdonosként az MLSZ-hez tartozik, de a folyamatban lévő ügyről Vági Márton nem szolgált konkrétumokkal. Annyit elárult, hogy ez az első- és a másodosztályú klubok esetében jelenthet markánsabb tételt, futsalban is kevesebb várható, de ott az arányok miatt „nem érzik meg annyira” az érintettek. A tévés tenderrel párhuzamosan függőben van az MLSZ-nél egyéb szponzori megállapodás is, de ahhoz szorosan kapcsolódik annak nagysága, emlékeztetett, mert „nem mindegy, hogy a tévé mutatja a meccseket vagy sem, illetve melyik is pontosan az a tévé”.

„Én 1793 egyesület képviseletében ülök itt, és szeretném megnyugtatni a hírvivőket: nem kell katasztrófától tartani. És olyantól sem, hogy elindulunk valahogy, aztán menet közben állunk majd fejre. Mi azt látjuk előre. A Pécsnél, a Pápánál, a Kecskemétnél anno évekkel láttuk előre, amíg bebizonyosodott, és a sajnálatos folyamat végére értek. Hogy aztán a profiknál pontosan mi mennyi lesz, azt még várjuk” – fogalmazott Vági Márton.

A főtitkár szerint a kevesebb pénzből amúgy sem automatikusan következik a szakmai gyengülés, visszalépés,

az élvonalbeli kluboknál szerinte 10-15, de akár 20 százalékos költségvetési kiesést különösebb megrázkódtatásoktól mentesen képesek még kigazdálkodni, mindezt a szakmai színvonal megőrzése mellett.

„Azt kell eldönteni adott esetben, hogy hol lehet költségmegtakarítást elérni, embereket küldjünk el, vagy más forrásokból, jellemzően eseti kiadásokból takarítsunk meg” – hangsúlyozta. Vági Márton hozzátette: a Ferencvárost nem szeretné teljesen ebbe a körbe beemelni, ott lényegesen összetettebb, bonyolultabb a gazdasági helyzet, amire nincs rálátása és ráhatása sem.

A Bozsik-program a jövő biztosítéka

A magyar futball jövőjének biztosítását a főtitkár a Bozsik-programban látja, amelyben a maximális határokhoz értek, ami a bevont iskolák, óvodák, gyermekek, testnevelők, pedagógusok számát illeti, a fejlődési pont itt az lehet, ha a munka mennyiségét és minőségét tudnák növelni. Miként az amatőr játékvezetők számát is.

„Az elmúlt évtizedben a 2400 amatőr játékvezetőből lett 3200, de még így is erős hiány van, mert 6500 kellene.

Szeretnénk erősíteni a létszámot, jobb körülményeket biztosítani számukra, valódi közösséget építeni és erősíteni” – jegyezte meg Vági Márton.

A tao-felhasználást tekintve is lát a magyar futballban lehetőségeket, hogy az valóban arra kerüljön felhasználásra, amire lehívták.

„Nem vagyunk szeplőtlenek, de ezek nem meghatározó anyagi természetű dolgok, sokkal inkább erkölcsi. Pontos és következetes szabályok kellenek a felhasználásra vonatkozóan, majd ellenőrzésre van szükség, mert a magyar ember bizony olyan, hogy őt ellenőrizni kell” – közölte az MLSZ főtitkára.