A hesseni tartományi választás rossz eredményei után Angela Merkel kancellár-pártelnök bejelentette, hogy a december elején esedékes hamburgi pártkongresszuson már nem indul újra a CDU vezetői posztjáért. A pártelnöki posztról van szó, tehát továbbra is ő marad Németország kancellárja, a dpa hírügynökség által idézett szóvivője szerint 2021-ig. Utána azonban Angela Merkel gyakorlatilag visszavonulna a nagypolitikától, sem uniós sem parlamenti posztot nem vállalna. Ismert, hogy korábban éppen Merkel kötötte össze a két pozíciót, mondván, aki a párt részéről kancellár, annak kell a pártelnöknek is lennie.

Angela Merkel döntésének közvetlen előzménye a Hessen tartományban vasárnap rendezett törvényhozási (Landtag-) választás, amelyen a CDU ugyan az első helyen végzett és folytathatja a kormányzást eddigi koalíciós partnerével, a Zöldekkel, de

1966 óta a leggyengébb eredményt, mindössze 27 százalékot ért el.

A dpa német hírügynökség pártforrásokra hivatkozó jelentése szerint

a kancellár pártja hétfői elnökségi ülésén tette egyértelművé abbéli szándékát, hogy nem indul újra decemberben.

Angela Merkel 2000 óta vezeti a CDU-t és 2015 óta Németország Kancellárja.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a dpa hírügynökség máris talált egy lehetséges utódjelöltet,

a politikától 2009-ben visszavonult Friedrich Merz azonnal kész átvenni a pártvezetést.

Merz, aki maga meg is erősítette felajánlását a CDU elnöksége számára, 1989-től egy cikluson át EP-képviselő volt, majd a német Bundestag tagjaként (1994-2009) megjárta a CDU/CSU frakcióelnöki székét is (2000-2002).

A Reuters hírügynökség Annegret Kramp-Karrenbauert, a CDU főtitkárát említette favoritként Merkel utódaként a párt élén.

Előzmények

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a németországi Hessen tartományban tartott törvényhozási választáson a hétfő hajnalban közzétett hivatalos előzetes eredmény szerint. A vasárnapi választáson a CDU több mint ötven éve a leggyengébb eredményt érte el, de továbbra is messze a legnagyobb politikai erő Hessenben, és ismét kormányt alakíthat eddigi partnerével, a Zöldekkel.

Furcsa ellentmondásnak tűnik, hogy bár Hessen tartomány - Frankfurt központtal - Németország egyik leggazdagabb része, ahol az emberek többsége elégedett is a folyamatokkal, mégis csökken a bizalom a vezető politikai erővel szemben, ami egyértelműen Berlinnek szólt, és Hessenben a kisebb pártok, leginkább a Zöldek javára vitt el szavazatokat, amely párt 8,7 százalékot erősödött.

A Zöldek már Bajorországban - két hete - is tapasztalt előretörésének a jó kampánytéma-választás lehetett az oka,

jó érzékkel nyúlhattak az égető lakáskérdés, a dízelbotrány lezárása, a digitalizálás, a migránskérdés, valamint a brexit ügyéhez.

Az InfoRádiónak a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, Kiss J. László is rámutatott, a nagy pártok Bajorországban látott gyengülése Hessen tartományban is észlelhető volt. Mint felidézte, a Kereszténydemokrata Unió és a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) is veszített támogatottságából.

"A választók nem a helyi erőkről döntöttek, hanem a nagykoalícióval szembeni bizalmatlanságuknak adtak hangot" - foglalta össze a legfontosabb tanulságokat az egyetemi tanár, aki szerint most

az SDP-nél azon gondolkodhatnak, hogy 2019-ben a párttagság elé terjesztik a koalícióban maradás ügyét.

Azt is elmondta, a koalíciós szerződés szerint félidőben mérleget kell készíteni az együttműködésről, ami hamarosan szintén aktuális lesz.