Infostart.hu
eur:
356.69
usd:
312.63
bux:
140830.46
2026. július 8. szerda Ellák
Az amerikai lobogó és a NASA legújabb küldetésének zászlója az amerikai űrkutatási hivatalnak a floridai Cape Canaveralban működő Kennedy Űrközpontjában 2023. február 26-án. A NASA legújabb küldetésének legénysége: Andrej Fegyajev, a Roszkozmosz orosz űrügynökség komzonautája, Warren Hoburg és Stephen Bowen, a NASA amerikai asztronautái, valamint az egyesült arab emírségekbeli Szultan an-Nejadi űrhajós a tervek szerint február 27-én indul a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Falcon 9 hordozórakétájával összekapcsolt Crew Dragon űrhajóval.
Nyitókép: MTI/EPA/Cristobal Herrera Ulashkevich

Európai űrhajós is lesz a következő Hold felé tartó űrhajó fedélzeten

A legkorábban jövőre induló Artemis-3 misszióban három amerikai és egy olasz űrhajós vesz majd részt. Eredetileg ez már a Holdra szállás lett volna, ám akadtak bökkenők.

A NASA kedden bemutatta a négyfős legénység tagjait, akik az Artemis-3 küldetés fedélzetén részt vehetnek az űrügynökség Hold-programjának következő repülésén – írja az űrügynökség beszámolója nyomán a Portfolio.

A legkorábban 2027-re tervezett misszióban három amerikai és egy olasz űrhajós vesz majd részt, akik egy összetett dokkolási manőver keretében először tesztelik majd a világűrben a SpaceX és a Blue Origin holdkompjait. Az Artemis-program harmadik küldetése

az eredeti tervek szerint már emberes holdraszállás lett volna, azonban a NASA az év elején úgy döntött, először tesztelnék a magánűrvállalatok által készített holdi leszállóegységeket.

A misszió parancsnoka az 58 éves Randy Bresnik nyugalmazott tengerészgyalogos-ezredes és berepüülő pilóta lesz, aki már több mint 20 éve tagja a NASA űrhajóscsapatának. Már 3 űrrepülésen van túl, összesen mintegy 150 napot töltött a világűrben, 32 óra űrsétával, így igazi veteránnak számít.

Mellé csatlakozik pilótaként az olasz Luca Parmitano, aki az Európai Űrügynökség (ESA) képviseletében vehet részt az Artemis-programban. A 49 éves űrhajós 2009 óta tagja az ESA kötelékének, és korábban már két alkalommal járt a világűrben.

Az, hogy rá esett a választás, jól jelzi Olaszország egyre növekvő szerepét a programban, ugyanis ő a második nem amerikai asztronauta, aki részt vehetett benne.

A két küldetésspecialista egyike Frank Rubio, aki 2023-ban 371 napot töltött folyamatosan a világűrben, megdöntve ezzel a leghosszabb megszakítás nélküli amerikai űrrepülés rekordját. Rubio eredetileg félévesre tervezett küldetése a Nemzetközi Űrállomáson azért duplázódott meg, mert az őt szállító orosz Szojuz űrhajó meghibásodott és szivárogni kezdett, így hónapokig kellett várnia a csereűrhajó érkezésére. Az 50 éves szakember emellett családorvosi és repülőorvosi képesítéssel is rendelkezik. A legénység negyedik tagja a 40 éves Andre Douglas, aki újoncként vág neki az útnak, így az Artemis-3 lesz az első űrrepülése.

A csapat elsődleges feladata egy Föld körüli pályán végrehajtandó dokkolási teszt lesz. Ennek során az Elon Musk tulajdonában lévő SpaceX és a Jeff Bezos által alapított Blue Origin holdkompjait próbálják ki élesben, a világűrben. A NASA egyelőre még nem közölte a küldetés pontos indulási dátumát.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: formális vagy informális módon is megtarthatná a hatalmat Aleksandar Vucic

Szakértő: formális vagy informális módon is megtarthatná a hatalmat Aleksandar Vucic

Ősszel előre hozott parlamenti és/vagy elnökválasztás is lehet Szerbiában, amennyiben Aleksandar Vucic ígéretét betartva valóban lemond az államfői posztról. Németh Ferenc Nyugat-Balkán-szakértő szerint nagyon érdekes erőviszonyok alakulhatnak ki az ősszel esedékes parlamenti választások után. Emellett Szerbia uniós csatlakozásának akadályairól is beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.08. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
A Tisza-kormány jóval kevesebb uniós hitelt kér, mint Nagy Márton elképzelte

A Tisza-kormány jóval kevesebb uniós hitelt kér, mint Nagy Márton elképzelte

Magyarország nagyjából 10 milliárd eurót hívna le az EU 150 milliárd eurós SAFE védelmi hitelprogramjából, jóval kevesebbet a 16,2 milliárd eurós magyar keretnél és az Orbán-kormány által korábban benyújtott 17,4 milliárd eurós igénynél. Az Európai Bizottság lehetőleg még a nyáron elfogadná a magyar tervet, hogy a fel nem használt forrásokat év végéig újra lehessen osztani. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium szerint a korábbi projektek felülvizsgálata még zajlik, végleges döntés nem született. A tervekbe a honvédségi fejlesztések mellett vasúti, egészségügyi és munkahelyteremtő beruházások is bekerülhetnek – tudta meg a Népszava.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×