Ahogy arról az Infostart is beszámolt, májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, és áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az InfoRádióban elmondta: az előzetes piaci várakozás az volt, hogy az előző havi 2,1 százalékról 2,2 százalékra gyorsul a pénzromlás, ehelyett azonban lassult az infláció. Regős Gábor szerint egyelőre nem látszik inflációs nyomás a magyar gazdaságban. Mint fogalmazott, az 1,8 százalékos adatot annak a fényében is érdemes értékelni, hogy közben az eurózóna inflációja 3,2 százalékra gyorsult. „Nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy a magyar infláció az eurózóna szintje alatt legyen” – jegyezte meg az elemző.
Ebben Regős Gábor szerint minimális hatása lehet a kormányváltásnak, ami inkább a forint erősödését hajtotta. Ez egy kis, nyitott gazdaságban természetesen fontos következmény, mert egyáltalán nem mindegy, hogyan alakul az árfolyam. Igaz, hogy az erősödő árfolyam lassabban megy be az árakba, mint a gyengülő árfolyam, de előbbi hatást sem lehet alábecsülni. Kitért a releváns kormányzati intézkedésekre is, amelyek közül kiemelte a védett árak és az árrésstop fenntartását, melyek természetesen kihatottak az inflációra. Mindezekkel együtt a szakértő szerint ennyi idő alatt nem befolyásolják érdemben az inflációt egy új kormányzat intézkedései.
Az élelmiszerárak éves alapon 0,5 százalékkal nőttek, havi alapon viszont 0,3 százalékkal csökkentek. Ha pedig kivesszük az összevetésből a vendéglátási szolgáltatásokat, akkor 2,1 százalékos csökkenés történt éves alapon. Regős Gábor megjegyezte: az erős forint jó az élelmiszeráraknak, ugyanakkor
kockázatot jelent az iráni helyzet nyomán a műtrágya ára, illetve a csapadékmentes időjárás is jelentős befolyásoló tényező, ami a termésben okozhat károkat, visszaesést, továbbá felfelé hajtja az árakat.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra számít, hogy hasonlóan alakul az infláció júniusban is, akár még egy kicsit emelkedhetnek majd az árak. Kiugró növekedést azonban nem vár, inkább majd az év második fele lehet „izgalmasabb”, és főleg az energiaárak alakulása lesz a meghatározó.
A reálbér nő, így a fogyasztók most bátrabban költekezhetnek,
közben jobban nő a kiskereskedelmi forgalom volumene is. Az elmúlt néhány hónapban – leginkább márciusban – erre nem is lehetett panasz. Regős Gábor megerősítette, hogy az alacsony infláció jót tesz a fogyasztói bizalomnak. Ezzel szemben emlékezhetünk, hogy 2023-ban a magas infláció mekkora károkat okozott, ezt megéreztük a mindennapokban, például a bevásárlások során is.
A mintegy 16,4 milliárd eurónyi, korábban befagyasztott vagy csak feltételekkel hozzáférhető uniós forrás lehívása nagyon meghatározó lehet a magyar gazdaság jövője szempontjából, hiszen az elmúlt években számos beruházás elmaradt a kieső EU-s pénzek miatt. Elég csak a HÉV-ek vagy a vasúti kocsik állapotára gondolni, így az elemző szerint lesz bőven helyük és felhasználási módjuk ezeknek a forrásoknak. „Talán ennek az összegnek a többszörösét is el tudnánk költeni. Ha valóban megérkeznek az uniós pénzek, az nagyot lökhet a magyar gazdaságon, amire egyébként szükség is van” – összegzett a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A cikk Rozgonyi Ádám interjúja alapján készült.







