Akár komoly változások is bekövetkezhetnek az európai autópiacon, miután gyakorlatilag fellázadtak az Európai Unió vezetői ellen az autógyártók. Az ágazat legfőbb képviselői már elkezdték az egyeztetéseket az uniós vezetőkkel a gyártókat érintő közösségi jogszabályok miatt. „Irányt kell váltani, ellenkező esetben kockára teszik az Európai Unió egyik legsikeresebb és globálisan leginkább versenyképes iparágát” – így fogalmazott az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek írt nyílt levelében az Európai Autógyártók Szövetségének és az Európai Autóipari Beszállítók Szövetségének elnöke.

A 24.hu a levélből idézve kiemelte, hogy a kontinens legnagyobb autóipari konszernjei pénteken ültek le tárgyalni az uniós döntéshozókkal, és azt várják a következő időszak megbeszéléseitől, hogy hátraarcra szánja el magát az EU a klímacéloknak sok szempontot alárendelő stratégiájában. Az európai autógyártók már több éve nehéz helyzetben vannak, aminek a gazdasági válság és az ellátási láncok akadozása mellett az is az oka, hogy a korábban kitűzött klímacélok elérése érdekében az Európai Unió 2022-ben bejelentette, 2035-től betiltják a belső égésű motorral ellátott autók forgalomba helyezését.

Szakértők szerint a probléma összetett, ugyanis amellett, hogy az európai autóipar hosszú évtizedek óta a belső égésű motorok tökéletesítésén dolgozott, azzal, hogy az EU az elektromos átállás mellett tette le a voksát, átadta a piac nagy részét a Teslának, valamint az elektromos technológiában a világ előtt járó kínai autógyártóknak.

„Európán belül a legnagyobb válságban a német autóipar van, amit jól bizonyít, hogy az elmúlt egy évben több mint 50 ezer embert bocsátottak el a németországi üzemek” – mondta az InfoRádióban Az Autó című szaklap főszerkesztője. További nagy gondnak nevezte, hogy a vásárlóerő is csökkenőben van Németországban, ahol a 2009-es átlaghoz képest az átlagkereset 24 százalékkal nőtt, az autóárak átlagos emelkedése viszont 50 százalék körüli. Szécsényi Gábor szerint ez azt jelenti, hogy

Németországban – mint ahogy Európa más piacain is – „egyre távolabb kerülnek az új autók” az emberektől.

A szakíró kitért arra is, hogy csak az amerikai vámpolitika miatt körülbelül tízszázalékos mennyiségcsökkenést kell elkönyvelnie exportban a német autóiparnak. A világpiaci folyamatokat, fejleményeket Kína sem hagyta szó nélkül. A távol-keleti ország a kínai gyártású autók európai uniós importjára kivetett vámokra válaszul szintén megemelte ezeket a terheket, sőt ezen felül a ritkaföldfémek, valamint a hibridekben, plug-in hibridekben és a villanyautókban használt villanymotorok mágneseinek előállításához szükséges alapanyagok exportját is megnehezítette Kína.

Szécsényi Gábor szerint ilyen körülmények között és a nehezített pálya miatt nem meglepő, hogy a német autóipar óriási problémákkal küszködik.

A közelmúlt uniós szabályaira reagálva az elmúlt években az olyan nagy európai autómárkák, mint például a BMW vagy a Volkswagen, el is kezdték az elektromos autók kiadását. Bár utóbbiak népszerűsége folyamatosan nő, még mindig nem közelíti meg a belső égésű motoros járművekét, miközben a szén-dioxid-kvóták alapján már most nagyjából minden negyedik eladott autónak elektromosnak kellene lennie.

Ha ez a kritérium nem teljesül, komoly bírságot kaphatnak a gyártók. Az utóbbi napokban több európai cégvezető is élesen bírálta az uniós döntéshozókat, jelezve, hogy amennyiben nem változtatnak a 2035-ös kivezetés dátumán, összeomlás fenyegetheti az európai autóipart.

(A nyitóképen: Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetség elnöke, Friedrich Merz német kancellár és Oliver Blume, a Volkswagen Csoport és a Porsche vezérigazgatója a müncheni Nemzeközi Autószalon megnyitóján 2025. szeptember 9-én.)