Infostart.hu
eur:
383
usd:
328.64
bux:
109387.87
2025. december 5. péntek Vilma
Oliver Blume, a Volkswagen Csoport és a Porsche vezérigazgatója beszél az új Volkswagen ID.Polo bemutatóján a müncheni Nemzeközi Autószalon (IAA) sajtónapján, 2025. szeptember 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szilágyi Anna

Müncheni autószalon: az e-autókat nézegetik, de a belső égésű motorok mellett érvelnek a német politikusok

Nemcsak a német autógyártók, hanem a politikusok körében is rendkívüli várakozás előzte meg a müncheni Nemzetközi Autószalont (IAA). A tét ugyanis a súlyos válságga küzdő német autóipar jövője.

Hildegard Müller, a Német Autógyártók Szövetségének elnöke a rendezvényt az innovációk seregszemléjeként harangozta be. Ezt tükrözte, hogy a legnagyobb német gyártók, mindenekelőtt a Volkswagen, a Mercedes és a BMW a legújabb elektromos csodamodellekkel, míg a kínai kiállítók ugyancsak elektromos, de szerényebb választékkal jelentek meg.

Az érdeklődés már az első nap rendkívüli volt, annak ellenére, hogy szakértők szerint a látogatók többsége tudatában van: a jövő elektromos modelljeinek ára is az említett innovációt tükrözi. A német hírportálok utaltak arra, hogy ezzel összefüggésben kiéleződött a vita a belső égésű motorok jövőjéről, ami az Európai Unió korábbi és egyelőre még nem végleges határozata szerint már csak 2035-ig tart.

Ezt tükrözte, hogy Friedrich Merz kancellárral és a rendező tartomány miniszterelnökével, Markus Söderrel az élen tekintélyes politikusok álltak ki a belső égésű motorok jövőjének meghosszabbítása érdekében. A kancellár ennek kapcsán finoman fogalmazott, pártfogolta ugyan az e-mobilitásra való átállást, a tervezett uniós tilalommal kapcsolatban viszont arra figyelmeztetett, hogy a bizonyos technológiák melletti egyoldalú politikai elkötelezettség alapvetően rossz politikai út, és nem csak az autóipari ágazat számára. Éppen ezért nagyobb rugalmasságra van szükség a szabályozásban – idézte a Der Spiegel a kancellárt.

Keményebben fogalmazott a bajor miniszterelnök. Markus Söder az autógyártás megújítása jegyében emelt szót a belső égésű motorok 2035-től történő betiltása ellen is. Szerinte a tiltás munkahelyek százezreit veszélyezteti és a gazdasági összeomlással fenyeget.

Söder, aki a kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke is, arra figyelmeztetett, hogy Németország a fontos iparágak, többek között az autóipar nélkül olyan, mint „egy nő altest nélkül”. Az idézet miatt a Zöldek Pártja és a Die Linke is ízléstelen és elfogadhatatlan szexizmussal vádolta a nyilatkozataival nem először vihart kavaró bajor politikust.

Közvetve a belső égésű motorok malmára hajtotta a vizet az a kínos eset is, amely a Mercedes standján történt. A cég első számú vezetője, Ola Källenius ugyanis a kancellárnak az autógyártó egyik legújabb elektromos modelljével kívánt büszkélkedni. A bemutatóba ugyanakkor kis baki csúszott, a Mercedes vezetője ugyanis a motorháztetőt nem tudta kinyitni…

Címlapról ajánljuk

Kiderült, mennyivel változik a táppénz és a gyed januártól

Mintegy 31 ezer forinttal, bruttó 322 ezer forintra emelkedik a minimálbér január elsejétől a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodása szerint. Több juttatás, köztük a táppénz, az álláskeresési járadék, a gyed és a gyod összege is emelkedik a bejelentés után.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Olyan gazdasági elemzés érkezett Brüsszelből, ami megdöbbentő eredményre jutott a vámháborúról

Olyan gazdasági elemzés érkezett Brüsszelből, ami megdöbbentő eredményre jutott a vámháborúról

A Trump-adminisztráció által bevezetett, 15 százalékos amerikai vámplafon nem erősíti, hanem érdemben gyengíti az Egyesült Államok gazdaságát, középtávon 0,6–1,0 százalékkal alacsonyabb GDP-pályát okozva. A modell szerint a vámok terhének döntő részét az amerikai fogyasztók és vállalatok viselik, miközben a magasabb árak, a drágább import és a romló export-versenyképesség egyszerre húzza vissza a növekedést. Az Európai Unió jóval kisebb ütést kap – körülbelül 0,2 százalékos GDP-elmozdulással –, de az export visszaesése és a romló cserearány így is érezhető veszteséget okoz – derül ki az Európai Bizottság frissen kiadott modellszámításaiból. Az uniós testület konklúziója világos: a mostani vámrendszer rövid távon átmeneti mérlegjavulást hoz az USA-ban, de hosszabb távon viszont mindkét oldal számára növekedési áldozatot és tartós gazdasági veszteséget jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×