Infostart.hu
eur:
393.55
usd:
340.71
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetség elnöke, Friedrich Merz német kancellár és Oliver Blume, a Volkswagen Csoport és a Porsche vezérigazgatója (b-j) a müncheni Nemzeközi Autószalon (IAA) megnyitóján 2025. szeptember 9-én. A németországi járműipari seregszemle szeptember 14-ig tart.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Autóguru: a jelenlegi formájukban 2030-ra megszűnnek a nagy német autógyártók

A Kieli Világgazdasági Intézet elnöke egy tévéműsorban arról beszélt, hogy a legnagyobb német autóipari vállalatok hasonló sorsra juthatnak, mint a Volvo. Moritz Schularick szerint ez a megoldás új piacokat nyithat meg a német gyártók előtt, továbbá új technológiák is teret nyerhetnek stratégiai befektetők megjelenésével.

A Kieli Világgazdasági Intézet (IFW Kiel) elnöke egy vasárnap esti tévéműsorban azt mondta, öt éven belül nem fog létezni a jelenlegi formájában a Volkswagen, a BMW és a Mercedes-Benz autógyártó vállalat – írja a Portfolio a Handelsblatt összefoglalója alapján.

Moritz Schularick Cem Özdemirrel, a Zöldek politikusával és Hildegard Müllerrel, a Német Autóipari Szövetség elnökével vitázott a műsorban a német autóipar jelenéről és jövőjéről. Az IFW Kiel elnöke egészen pontosan úgy fogalmazott, „a jelenlegi formájában valószínűleg nem fog létezni a évtized végére” a három említett nagy német autógyár.

Moritz Schularick el tud képzelni egy olyan megoldást, mint amit a Volvónál alkalmaztak, vagyis akár stratégiai befektetők is megjelenhetnek a vállalatoknál, még kínai szerepvállalást sem tart kizártnak. Egy ilyen megoldás Moritz Schularick szerint

új piacokat nyithat meg a VW, a BMW és a Mercedes-Benz előtt, továbbá új technológiák is teret nyerhetnek.

A Volvo 2010 óta a kínai Geely-csoporthoz tartozik, és a 2021-es tőzsdére való belépés után is a csoport maradt a többségi tulajdonos. Az autonóm vezetés kapcsán Moritz Schularick arra is figyelmeztetett, hogy ha az érintett vállalatok a múltban ragadnak, „elsikkadhat a következő forradalom, és Németország ismét lemaradhat”.

Hildegard Müller ugyanakkor abszurdnak nevezte a jóslatot a tévéműsorban, és hangsúlyozta, hogy a német autógyártók sikeres vállalatok, a mostani nehezebb helyzetért pedig a politikát és a magas energiaárakat tette felelőssé. Cem Özdemir közölte: kizártnak tartja, hogy bármely nagyobb német autóipari vállalat kínai kézbe kerüljön, de elismerte, hogy komoly strukturális változtatásokra van szükség.

A német autóipar komoly válságspirálba került az utóbbi időben: a Volkswagen és a Porsche milliárdos veszteséget könyvelt el, a Mercedes nyeresége pedig nemrég 50 százalékkal zuhant. A helyzetet tovább nehezíti a német gazdaság stagnálása, az amerikai vámpolitika és a kínai elektromosautó-piac térnyerése.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×