1945 és 1948 között az akkori Csehszlovákiában emberek tízezreit fosztották meg állampolgárságuktól, vagyonuktól és alapvető jogaiktól – nemzetiségi alapon. Sokakat kitelepítettek vagy kényszermunkára hurcoltak. Az akkori döntéseket azonban mostantól már kifogásolni sem lehet.

Orosz Örs, a szlovákiai Sine Metu (a latin kifejezés annyit tesz: félelem nélkül) elnevezésű egyesület elnöke, egyben a Nyitra Megyei Kulturális Bizottság első magyar nemzetiségű elnöke az InfoRádióban elmondta, „Tomás Taraba környezetvédelmi miniszter javaslatára bekerült a Btk.-ba egy szankció, ami által a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése akár fél éves börtönbüntetést is maga után vonhat. Ez a szólásszabadságot is megkérdőjelezi véleményünk szerint. Európában 2025-ben a kollektív bűnösség elve alapján való vagyonelkobzás egy magántulajdont tisztelő rendszerben teljesen példanélküli az Európai Unióban, ráadásul arcon csapása a felvidéki magyaroknak, ezen ország adófizető polgárainak. Teljesen alkotmányellenes is véleményünk szerint ez a rendelkezés”.

Emiatt szlovákiai magyar politikusok és civilek polgári engedetlenségi akciót hirdettek, és egy petíciót is elindítottak.

„Két nap leforgása alatt mintegy 5000 támogató aláírás jelent meg ezen a felületen. Egyeztettünk civil szervezeti vezetőkkel, természetesen Gubík Lászlóval (elnök, Magyar Szövetség – a szerk.) is, a legelső aláírója ennek a deklarációnak. De csatlakoztak a nagy országos szervezetek vezetői is, illetve ismert újságírók, közéleti személyiségek, sőt mostanra néhány, szlovák pártban politizáló közszereplő, illetve ellenzéki politikus, jogvédő aktivista is” – folytatta.

A Petíciós Bizottság tagjai önfeljelentéssel is éltek azért, hogy a többi aláírót már ne érje retorzió.

Orosz Örs szerint nyilván 2500 embert már nem lehet meghurcolni, de ők hárman jelentkeztek erre a próbaperre, hogy lássák a valóságban, vajon meghurcolják-e ennek az országnak a polgárát, esetükben egy városi vagy megyei képviselőt.

Bár a Büntető törvénykönyv tavaly decemberi megváltoztatásáról a szlovák alkotmánybíróság mondja ki a végső szót, a jogszabály módosítása már hatályba lépett.