Infostart.hu
eur:
379.27
usd:
321.73
bux:
131330.15
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Berlin, 2018. júluius 4.Angela Merkel német kancellár a 2018-as szövetségi költségvetésről tartott vitán a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Felemás vélemények Merkel döntésére

Angela Merkel nyilatkozatát, amelyben bejelentette, hogy nem jelölteti magát a Kereszténydemokrata Unió elnöki tisztségére, politikai körökben részben tiszteletre méltó döntésnek minősítették, de elhangzottak olyan vélemények is, amelyek szerint a jelenlegi helyzetben nemcsak a kereszténydemokraták elnökségétől kellene megválnia, hanem helyesen tenné, ha lemondana a kancellári tisztségről is.

A kancellár döntését a Kereszténydemokrata Unió (CDU) berlini székházában tartott sajtóértekezleten, Volker Bouffier eddigi hesseni miniszterelnök jelenlétében indokolta meg, így szinte magától értetődően ő volt az első vezető politikus, aki a nyilvánosság előtt kommentálta Angela Merkel határozatát. Volker Bouffier szerint a bejelentést nem lehet érzelmektől mentesen, egyszerűen csak tudomásul venni.

A kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió, a CSU elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter, aki a menekültpolitikai vitákban kompromisszum kikényszerítésére többször is lemondásával fenyegette a kancellárt, igencsak sajnálatosnak nevezte Angela Merkel döntését. Hasonlóképpen reagált a Zöldpárt élén álló Annalena Baerbock is, de hangsúlyozta azt is, hogy a kormányon belül tud olyan személyről, aki nem egyszer helyezte kilátásba lemondását, de ezt nem követték tények.

Ursula von der Leyent egy időben Merkel hivatali utódjának tekintették. A védelmi minisztert most leszögezte, hogy nem pályázik a CDU elnökségére. Utalt arra is, hogy lépésével a kancellár megnyitotta az utat pártjának újrarendeződése felé.

A berlini kormányban résztvevő Szociáldemokrata Párt élén álló Andrea Nahles elismeréssel nyilatkozott a kancellár politikai teljesítményeiről, amiért a kereszténypárt igencsak hálás lehet, de jelezte azt is, hogy pártja, tempós munkaprogram alapján ezután csakis a koalíciós megállapodásban kitűzött célok megvalósítására akarja összpontosítani erőfeszítéseit.

Az ellenzéki Szabaddemokrata Párt elnöke, Christian Lindner, aki a tavalyi országos választást követően visszalépésével meghiúsította a kancellár által szorgalmazott úgynevezett Jamaika-koalíciót, a kereszténypártok, a zöldek és a szabaddemokraták részvételével, igencsak epésen annyit mondott, hogy Angela Merkel elhibázta a döntését, mert nem pártja elnökségétől, hanem a kormány vezetésétől kellett volna megválnia. Hasonló szellemben nyilatkozott a Baloldali Párt elnöke, Katja Kipping is, aki szerint Merkelnek mindkét tisztségéről le kellett volna mondania.

A hesseni választáson immár az utolsó, a 16. tartományi parlamentbe is bejutott AfD, az Alternatíva Németországnak nevű jobboldali párt parlamenti frakcióvezetője, Alice Weidel hasznos döntésnek minősítette Angela Merkel bejelentését és reményét fejezte ki, hogy hamarosan távozik a kancellári tisztségből is.

Washingtonban Donald Trump elnök szóvivője úgy vélte, Angela Merkel belpolitikai döntést hozott, és utalt arra, hogy az amerikai kormány ezentúl is a jó együttműködésre törekszik a berlini kormánnyal. Emmanuel Macron francia államfő igencsak méltóságteljes határozatnak minősítette Angela Merkel bejelentését, ami csak elismerést érdemel, majd hozzáfűzte, hogy európai szinten a kancellár Párizs legfontosabb szövetségese. A lengyel kormány nevében Jacek Caputovic külügyminiszter közölte, hogy Varsó számára rendkívül fontos Angela Merkel azon döntése, hogy a jelenlegi törvényhozási időszak végéig, azaz 2021-ig hivatalban marad.

Miután egy nemrég végzett közvélemény-kutatás alapján a lakosság közel 60 százaléka a kancellárt hibáztatta a kormányon úrrá lett viszályokért, nem véletlen, hogy tervezett megválását a Kereszténydemokrata Unió elnökségétől a választók jelentős százaléka kedvezően fogadta, sőt ezt sokan a politikai életből való visszavonulásának első lépéseként értékelték.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×