Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Novák Katalin köztársasági elnök, a testület elnöke a Demográfiai Kerekasztal alakuló ülésén a Sándor-palotában 2023. november 6-án. Az államfő által életre hívott Demográfiai Kerekasztal célkitűzése, hogy Magyarország csökkenő népességű országból növekvő népességű országgá tudjon válni.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Akár az Alkotmánybíróság is dönthet az államfő sorsáról

Ha méltatlansági eljárást indítványoznak Novák Katalin ellen a kegyelmi döntése miatt, akkor azt előbb a parlamentnek kell kétharmados többséggel támogatnia, majd az Alkotmánybíróság elé kerül az ügy.

A bicskei pedofilügyben hozott kegyelmi döntésének nyilvánosságra kerülése óta az ellenzéki pártok Novák Katalin lemondását követelik. Hack Péter az Indexnek elmondta, a kegyelmi döntés nem vonható vissza. Az ELTE ÁJK tanszékvezetője kiemelte, ez alapvető jogbiztonsági követelmény. "Rendkívül bizonytalan jogi helyzet lenne, ha a köztársasági elnök meggondolhatná magát, vagy egy új köztársasági elnök visszavonhatná hivatali elődje döntéseit. Ha ez működhetne, a kegyelemben részesítettek örök bizonytalanságban maradnának, de kegyelmi döntések sehol a világon nem visszavonhatók" – mondta.

A Demokratikus Koalíció méltatlansági eljárást kezdeményezett Novák Katalin ellen, ehhez a parlamenti képviselők egyötödének aláírására van szükség. Az eljárás feltétele, hogy a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértse, vagy szándékos bűncselekményt kövessen el. Hack Péter szerint ez minden kegyelmi döntés esetén fennáll, mert "az elnök csak úgy tud kegyelmet adni, hogy közben a bűncselekmény sértettjének a jogvédelmét nem adja meg az állam”.

A méltatlansági eljárásban a parlament kétharmados többsége dönthet a méltatlansági eljárás megindításáról, amelyet az Alkotmánybíróság folytat le, és szintén kétharmados többséggel dönt a kérelemről.

Orbán Viktor csütörtökön közölte: alkotmánymódosítást nyújtott be a kormány nevében, „amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson. Ideje rendezni ezt a kérdést”.

A javaslatról Hack Péter azt mondta, hogy az Alaptörvény a képviselők kétharmadának szavazatával módosítható, ez azonban nem lehet visszaható hatályú, vagyis a vitát kiváltó kegyelmi döntés problémáját nem oldja meg. Azt is hozzátette, az alkotmánymódosításban a jogalkotónak pontosan meg kell határoznia, hogy jogilag mit kell érteni "a kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményen", mert minden olyan szándékos bűncselekmény, amelynek a sértettje kiskorú, például a kiskorú kerékpárjának ellopása is "kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény".

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×