eur:
411.32
usd:
392.52
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Novák Katalin köztársasági elnök, a testület elnöke a Demográfiai Kerekasztal alakuló ülésén a Sándor-palotában 2023. november 6-án. Az államfő által életre hívott Demográfiai Kerekasztal célkitűzése, hogy Magyarország csökkenő népességű országból növekvő népességű országgá tudjon válni.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Akár az Alkotmánybíróság is dönthet az államfő sorsáról

Ha méltatlansági eljárást indítványoznak Novák Katalin ellen a kegyelmi döntése miatt, akkor azt előbb a parlamentnek kell kétharmados többséggel támogatnia, majd az Alkotmánybíróság elé kerül az ügy.

A bicskei pedofilügyben hozott kegyelmi döntésének nyilvánosságra kerülése óta az ellenzéki pártok Novák Katalin lemondását követelik. Hack Péter az Indexnek elmondta, a kegyelmi döntés nem vonható vissza. Az ELTE ÁJK tanszékvezetője kiemelte, ez alapvető jogbiztonsági követelmény. "Rendkívül bizonytalan jogi helyzet lenne, ha a köztársasági elnök meggondolhatná magát, vagy egy új köztársasági elnök visszavonhatná hivatali elődje döntéseit. Ha ez működhetne, a kegyelemben részesítettek örök bizonytalanságban maradnának, de kegyelmi döntések sehol a világon nem visszavonhatók" – mondta.

A Demokratikus Koalíció méltatlansági eljárást kezdeményezett Novák Katalin ellen, ehhez a parlamenti képviselők egyötödének aláírására van szükség. Az eljárás feltétele, hogy a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértse, vagy szándékos bűncselekményt kövessen el. Hack Péter szerint ez minden kegyelmi döntés esetén fennáll, mert "az elnök csak úgy tud kegyelmet adni, hogy közben a bűncselekmény sértettjének a jogvédelmét nem adja meg az állam”.

A méltatlansági eljárásban a parlament kétharmados többsége dönthet a méltatlansági eljárás megindításáról, amelyet az Alkotmánybíróság folytat le, és szintén kétharmados többséggel dönt a kérelemről.

Orbán Viktor csütörtökön közölte: alkotmánymódosítást nyújtott be a kormány nevében, „amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson. Ideje rendezni ezt a kérdést”.

A javaslatról Hack Péter azt mondta, hogy az Alaptörvény a képviselők kétharmadának szavazatával módosítható, ez azonban nem lehet visszaható hatályú, vagyis a vitát kiváltó kegyelmi döntés problémáját nem oldja meg. Azt is hozzátette, az alkotmánymódosításban a jogalkotónak pontosan meg kell határoznia, hogy jogilag mit kell érteni "a kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményen", mert minden olyan szándékos bűncselekmény, amelynek a sértettje kiskorú, például a kiskorú kerékpárjának ellopása is "kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×