Kiemelték, a korlátozott hatóanyag-készlet miatt a védekezés már csak piros riasztás esetén aktiválható, így a jégkárok kockázata is nagyobb.

Felidézték, jelentős zivatarok söpörtek végig vasárnap az országon, amelyeket egyes részeken jégverés is kísért.

Részletezték, hogy az első komolyabb zivatarcella 14 óra 30 perc körül alakult ki Pécstől északra, ezt követően egymás után fejlődtek ki az extrém jégesőt okozó zivatarcellák, amelyek közül több szupercellává alakult. A jégveszélyes zivatarok Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyét, valamint Békés vármegye déli részét is érintették – tették hozzá.

Kifejtették, az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) működésében június harmadikától új működési rend lépett életbe. Eszerint a talajgenerátorokat csak a legmagasabb kockázatú, piros riasztás esetén indítják be. Ennek oka, hogy a rendszer működéséhez szükséges támogatói megállapodás az Agrár- és Élelmiszergazdaságért felelős Minisztériummal még nincs aláírva, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a múlt évről megmaradt ezüst-jodid készlettel tud gazdálkodni az idei védekezési szezonban.

Hozzáfűzték, mivel a szaktárcának fenntartásai vannak a rendszer működésével kapcsolatban, ezért narancs riasztás esetén a NAK nem indítja el a talajgenerátorokat.

Ismertették, vasárnap összesen 283 generátort kapcsoltak be, a JÉGER folyamatosan dolgozott, a bekapcsolási területek a piros riasztást követve változtak. A bejelentések alapján 24 településről érkezett jégészlelés Somogy, Tolna, Baranya és Bács-Kiskun vármegyéből. Szegedről és környékéről is érkeztek jégjelentések. Az érintett területek közül Bács-Kiskun vármegyére nem adott ki piros riasztást a meteorológiai szolgálat – így ott nem indították be a talajgenerátorokat –, Tolna és Baranya vármegyében pedig csak későn került ki a legmagasabb jégveszélyt jelző előrejelzés.

A közleményben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy az Országos Jégkármérséklő Rendszer működtetése jogszabályban rögzített közfeladat. A NAK ennek megfelelően a rendelkezésre álló erőforrásokkal gazdálkodva, jogszabályi kötelezettségeit, és lehetőségeit figyelembe véve szervezi a rendszer működését – hangsúlyozták.

A legmagasabb kockázatúnak minősített jégveszélyes zivatarok esetén a védekezés a módosított működési rend mellett is biztosított. Ugyanakkor mivel a mérsékeltebb kockázatú időjárási helyzetek esetén nem indítják be a generátorokat, a jégkárok kockázata emelkedhet – írta a NAK közleményében.