Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Nyitókép: Pexels.com

Budapest a festők szemével – különleges kiállítás nyílt a Kieselbach Galériában

A Kieselbach Galériában látogatható a Budapest a festők szemével című tárlat, amely csaknem másfél évszázad művészetén keresztül mutatja meg a főváros változatos arcát. A kiállítás anyagához egy reprezentatív kötet is kapcsolódik.

A kiállítás alapja egy könyv, amit a kiállítás megnyitójával egy időben mutattak be, azonos címmel jelent meg. Ez az első olyan kötet, amely a súlyának megfelelően reprezentatív módon, nagyon sok illusztrációval mutatja meg azt az utat, ahogy a magyar festők ránéztek Budapestre 150 év alatt.

Mint Molnos Péter, a „Budapest a festők szemével” című kiállítás kurátora az InfoRádióban elmondta, a 19. század közepétől indul a kronológia Rudolf von Alt képével – ez egy apró kis akvarell –, illetve egy nagy vetítésen bemutatják Rudolf von Alt litográfiasorozatát, ahogy a 19. század közepén ránézett Budapestre, és azokat a fontos pontokat kiemelte, megfestette, illetve a litográfián sokszorosította, amelyek aztán egész Európában kialakították a Budapest-képet ebben az időben.

Utána következik a 19. század végének néhány historizáló akadémista képe – például egy Egerváry Potemkin Ágost alkotása is a kiállításra került, és aztán jön a modernizmus klasszikus korszaka, a XX. század eleje, nagyon szép, a vadak (a fauvizmus) stíluskörébe tartozó alkotások is a falakra kerültek, Czóbel Béla, Ziffer Sándor művei, Kmetty János, Nemes Lampérth József képei, Perlott Csaba Vilmostól három fantasztikus nagyméretű városi veduta látható – sorolta a kurátor.

„Ezután végigmegyünk a 20-as éveken, a 30-as éveken, Kontuly Bélától egy nagy sorozat, Vaszary Jánostól a korzó sorozat szinte összes darabja kikerül a kiállításra, és végül a 60-as, 70-es évekkel zárjuk, méghozzá Czene Béla és Mácsai István alkotásaival, amelyek varázslatos módon tökéletesen megidézik azt, ami a 60-as, 70-es, 80-as években a budapesti utcát jellemezte” – fogalmazott Molnos Péter.

Persze az összemérhetetlen, ha valaki egy szép könyvben lapozgat, de ha azokat élőben is látja, megtekintheti a saját szemével, az teljesen más élményt jelent.

„Maga a műalkotásnak, amikor előtte állunk, a felülete, a festékfelrakás érzéki szépsége sokkal nagyobb erővel hat, mint egy reprodukció, de a mai nyomdai és fotótechnika már majdnem tökéletes színhelyességet és élességet képes előállítani. Tehát, azt gondolom, hogy bizonyos tekintetben a könyv többet is adhat, mint egy kiállítás. Egyrészt maga a bőség: ez a kötet 564 oldalon 550 műalkotás reprodukcióját közli. Soha ilyen bő válogatás budapesti témájú festményekből nem született Magyarországon, sem sehol a világon. Emellett még körülbelül 200-220 dokumentumfotó is helyet kapott az oldalakon, és 8 fantasztikus művészettörténész 12 tanulmánya került a lapokra, amelyek teljes kontextusban bemutatják azt az utat, ahogy Budapest fontos témává vált a festők, a magyar festők témakatalógusában, ugyanis a 19. század végén, a 20. század elején nem olyan nagy előszeretettel fordultak ehhez a témához a festők. Ezt egyébként több korabeli cikk is bizonyítja, ahol arról beszélnek a kritikusok, hogy a külföldi festők és a külföldi turisták mennyire imádják Budapestet, de a pesti polgár mindig csak a hibát látja a fővárosban, a magyar művész pedig nagyon ritkán fordul ehhez a témához. Úgyhogy kellettek központi pályázatok is, hogy a festők Budapesthez forduljanak, Budapest kitüntetett pontjait ábrázolják. Utána szép lassan teret nyert ez a téma, és már találunk olyan festőket, akiknek az életművében központi szerepet játszik” – mondta a kiállítás kurátora.

A Kieselbach Galéria kiállításán külön teremben mutatják be Kontuly Béla, Vaszary János és Czene Béla műveit, ahogy Mácsai István művészete is, a kiállítás és a könyv is ezekkel a képekkel zárul. Ő egész életében, gyakorlatilag az 1960-as évek elejétől a haláláig folyamatosan visszanyúlt a pesti utca témájához, és egy fantasztikus képsorozaton örökítette meg, hogy hogyan változik Budapest – zárta összegzését a Molnos Péter az InfoRádióban.

A cikk Rozgonyi Ádám interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×