Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Magyar Péter miniszterelnök napirend elõtt szólal fel az Országgyûlés plenáris ülésén 2026. június 9-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Magyar Péter az Országgyűlésben: az Orbán-kormány elkezdett építeni egy migránstábort, de közben hazudott a szavazóknak

Eljött az igazság pillanata a migráció kérdésében is, ezzel a címmel tartott napirend előtti felszólalást Magyar Péter. A miniszterelnök hosszan sorolta, miért nem lehetséges, hogy diáktábort terveztek Vitnyéd-Cseremajorba.

Eljött az igazság pillanata a migráció kérdésében is címmel mondott beszédet Magyar Péter a parlamentben hétfőn napirend előtt.

A migránstábor

A kormányfő felidézte a vitnyéd-cseremajori migránstábor tervének Fidesz-kormány általi „eltitkolását”, név szerint említve

Pintér Sándor, Bóka János, Lázár János, Gulyás Gergely, Vitályos Eszter és Tuzson Bencét, akik ott ültek azon a kormányülésen 2024 nyarán, ahol a kormány tervezte és írásba is adta a vitnyédi migránstábor megépítését

az osztrák határ mellett, az egykori csermajori tejipari csarnok területén.

„Önök belehazudtak a magyarok szemébe” – fogalmazott Magyar Péter, hozzátéve, a kormány „suttyomban” tervezte az 500 fős migránstábor létesítését; „tudta a kormány, az érintett miniszterek, a vezető fideszes politikusok, hogy miként verik át a magyarokat, a Győr-Moson-Sopron megyeieket”.

Kárhoztatta a kormányt amiatt, hogy az ott lévő csaknem száz ukrajnai menekültet, köztük 42 gyereket a tervek miatt „ki akartak dobni” Ukrajna vagy Ausztria irányába. „Döntést hoztak, önök, közösen, együtt. Nem érzik úgy, hogy valamit mondani kéne a magyar embereknek? Nem érzik úgy, hogy abba kéne hagyni a hazudozást, a lopást?”

Gulyás Gergely felé fordulva felidézte, a volt miniszter szombaton azzal védekezett az ügyben, hogy ez a terv csak egy trükk volt az EU megvezetésére, de

Magyar Péter szerint Gulyás Gergely nem emlékszik arra, hogy mit „hazudott”, „nyári diáktábor épül Csermajorban”. Ez már csak azért sem valószínű, mert 3 méter magas kerítést építettek, rendőrök őrizték és a létesítőkkel titoktartási nyilatkozatot írattak alá.

Az is szerinte a fideszes hazugságra mutat, hogy semmilyen feljegyzésben nem szerepel diáktábor építésének terve.

Egy dolog miatt nem tudta szerinte a Fidesz megnyitni a migránstábort: a helyi Tisza-szigetek felhívták a sajtó figyelmét, mire készül a volt kormány, végül a helyiekkel együtt sikeres volt a nyomásgyakorlásuk, így süllyedt el a volt kormány terve, igaz, a 2024 nyarán hozott kormánydöntéseket sosem vonták vissza később, és nem számoltak el az erre elégetett 1 milliárd forintból.

Lesz még más is...

Magyar Péter jelezte, lesz még más is, amire fény derül az előző kormány intézkedései, tervei közül.

Hozzátette, a kormánydöntésnek része volt, hogy a migránstémát és a hozzá kapcsolódó politikai konfliktust élezni kell, nem is megoldani, a kormányfő következtetése szerint tehát a kormány félelemkeltésre készült. Idézett egy kormányzati jegyzőkönyvet, amely szerint elhangzott 2024-ben egy kormányülésen, hogy „a migránskérdést 2026-ra ki kell élezni”.

„A félelem eszköz, a konfliktus stratégiai cél” volt az előző kormánynál Magyar Péter szerint, a tervet viszont már nem tudta befejezni a Fidesz-kormány, amely választhatta volna a bocsánatkérést vagy a felelősségvállalás útját, de „úgy tűnik, ez valamiért tilos”, szerinte a Fideszt ma már csalódástól övezett túsz lét jellemzi.

Migrációs paktum

A vitnyédi ügy mögött Magyar Péter szerint kirajzolódik egy sokkal sötétebb történet is, hiszen Orbán Viktor vezetésével az EU átveréséről beszélnek, és hiába dolgoznak az iratok eltüntetésén, a migrációs paktum kormányzati kezelése sem marad titokban, Bóka Jánosnak volt miniszterként feladata a migrációs paktum szabályainak átültetése a magyar jogrendbe, be kívánták vezetni a 12 hetes őrzési szabályt vagy az egész migrációs paktumot; e ponton emlékeztetett rá, hogy épp szombaton választotta alelnökké Bóka Jánost a választáson vereséget szenvedett párt küldöttgyűlése.

Szerinte határidő előtti alkalmazásért könyörögtek Brüsszelben a Fidesztől a migránspaktummal kapcsolatban, zárt ajtók mögött tehát nem arról tárgyalnak, mint amit a nyilvánosság előtt mondanak, az emberek pontosan tudhatják, hogy ha a Fidesz azt mondja, hogy nem akar migránstábort, akkor épp migránstábort tervez, erre mondtak nemet a választók és mondanak ma is.

A Tisza-kormány nevében ígérte, nem fognak mást mondani a kormányülésen és a nyilvánosság előtt, és el fogják mondani, ha eltitkolt döntésekre bukkannak.

Hisz abban, hogy a magyar emberek biztonságát és bizalmát egyszerre kell megvédeni.

Nemzetegyesítő célok

Szerinte kell, hogy legyenek közös, nemzetegyesítő célok, ilyen lehet például a migránsokkal kapcsolatos intézkedés, ezért határozottan tárgyal a szövetségi rendszerekben a magyar érdeknek megfelelően, nem trükket alkalmazva szeretne fellépni.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×