Ha most tartanák a parlamenti választásokat Csehországban, az ANO mozgalom toronymagasan nyerne. A felmérés szerint Babisék a szavazatok harmincegy és fél százalékát szereznék meg. A második helyen két párt osztozik: az ODS és a Polgármesterek és Függetlenek mozgalma egyaránt 15,5 százalékon áll. A harmadik helyen a Kalózpárt végezne. A felmérés szerint bejutna a parlamentbe a kormányzó SPD mozgalom is, amely 6,5 százalékon áll. A parlamenti küszöböt éppen átlépné a szintén kormányzó Autósok párt is, amelynek 5 százalékos támogatottságot mértek. A parlamenten kívül maradna ugyanakkor a kereszténydemokrata KDU–CSL és a TOP 09 is. A politikai paletta viszont tovább töredezik: Martin Kuba dél-csehországi régióelnök új, „A mi Csehországunk” nevű mozgalma máris két és fél százalékon áll.

A politikai csatározások nemcsak a számokban, hanem a mindennapi kormányzásban is mély nyomot hagynak.

A felmérésből kiderül, hogy a csehek fele rendkívül súlyosnak tartja a kormány és Petr Pavel köztársasági elnök közötti feszültséget, melynek egyik fő oka, hogy továbbra sem egyértelmű, ki képviseli majd Csehországot a júliusi NATO-csúcstalálkozón Törökországban. Petr Fiala korábbi miniszterelnök szerint a köztársasági elnök részvétele eddig hagyományosan elfogadott volt, és bírálta a kormányt, amiért szerinte megakadályozná Petr Pavel utazását. Fiala szerint a kormány szégyent hoz az országra, és Petr Macinka külügyminiszter hozzáállását kicsinyesnek nevezte.

Macinka azzal vágott vissza, hogy az elnöknek nincs miről tárgyalnia a NATO-csúcson. Alena Schillerová pénzügyminiszter igyekezett hűteni a kedélyeket, jelezve, hogy a kormány június 22-én véglegesíti a delegáció összetételét, amelyet szerinte minden kétséget kizáróan a miniszterelnök vezet majd. A csehek fele szerint az Alkotmánybíróságnak kellene hatásköri perben tisztáznia az elnök és a kormány jogköreit.

A politikai vita mellett a közszolgálati média finanszírozása is napirendre került. A kormány azt tervezi, hogy megszünteti a televíziós és rádiós díjakat, és más módon biztosítaná a Cseh Televízió és a Cseh Rádió működésének finanszírozását.

Az ellenzék szerint viszont a kabinet káoszba taszítja a rendszert, és közvetlenül veszélyezteti a közmédia függetlenségét, miközben fogalma sincs, honnan teremti elő a szükséges forrásokat.

A valódi erőviszonyokat az őszi önkormányzati és szenátusi választások mérhetik fel legközelebb.