Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pexels.com

Európai szintre jutott a magyar–osztrák határviszály

Nem csitulnak az indulatok a Schattendorf/Somfalva és Ágfalva közti határátkelő osztrák oldalán kijelölt sétálózóna körül. Az Európai Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága júliusban arról értesítette a hozzá forduló panaszosokat, hogy tisztázni szeretné az ügyet Ausztriával.

Ahogy arról az Infostart is több ízben beszámolt, a Sopron melletti Ágfalva és az osztrák Somfalva (Schattendorf) határon amiatt mérgesedett el a helyzet, hogy a munkába ingázó magyarok – és a magyar szolgáltatásokat választó osztrákok – az eredetileg kerékpárosoknak és gyalogosoknak szánt, majd bővített és leaszfaltozott átkelőt egyre nagyobb számban kezdték el használni, amit osztrák oldalon nem néznek jó szemmel.

Kezdetben a határ lezárása is szóba került, majd végül matricás rendszert vezettek be, korlátozva a forgalmat.

Az említett bizottsági levélben – aminek tartalmát az ORF Népcsoport-szerkesztősége is megismerhetett – a főigazgatóság elismeri a szabad mozgás jogát a schengeni övezeten belül, ugyanakkor azt is írja, hogy a határokat nem kötelező nyitva tartani a járműforgalom előtt, és helyben korlátozásokat is bevezethetnek a határátkelők környezetében fekvő utak használatára.

Ha viszont valahol erről döntenek – mint például Somfalva esetében, ahol a sétálózónává nyilvánított útszakaszon autóval csak engedély birtokában lehet áthajtani –, akkor a korlátozások nem lehetnek diszkriminatívak, írja levelében az Európai Bizottság. A helyzet alakulását a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság figyelemmel kíséri, és tisztázni szeretné az osztrák féllel, hogy

a Somfalvánál bevezetett fizetési rendszer az úthasználatra vagy a határátkelésre vonatkozik – utóbbi sértené a schengeni szabályzatot

– idézi az Autoszektor.hu.

Az ágfalvi Horváth Gyula – aki június végén tüntetést szervezett az útzár ellen a határra –, azt mondja: elégedett a Bizottság levelében foglaltakkal. A somfalvai polgármester és az önkormányzat eljárását viszont továbbra is súlyosan jogsértőnek és a magyar ingázókra nézve diszkriminatívnak tartja, és várja, hogy az ingázók álláspontját igazoló jogszabályoknak a hatóságok érvényt szerezzenek – teszi hozzá a portál.

A tiltakozók mindenesetre tovább folytatják akcióikat: újabb beadványokkal és más jogi eszközökkel igyekeznek kikényszeríteni igazukat, és ha kell, újabb tüntetést is szerveznek – közölte Horváth Gyula, aki szerint aggasztó, hogy Somfalva akár olyan politikai vezetők számára is példa lehet, akik a határ menti kapcsolatok ellehetetlenítésére törekszenek.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×