eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pexels.com

Európai szintre jutott a magyar–osztrák határviszály

Nem csitulnak az indulatok a Schattendorf/Somfalva és Ágfalva közti határátkelő osztrák oldalán kijelölt sétálózóna körül. Az Európai Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága júliusban arról értesítette a hozzá forduló panaszosokat, hogy tisztázni szeretné az ügyet Ausztriával.

Ahogy arról az Infostart is több ízben beszámolt, a Sopron melletti Ágfalva és az osztrák Somfalva (Schattendorf) határon amiatt mérgesedett el a helyzet, hogy a munkába ingázó magyarok – és a magyar szolgáltatásokat választó osztrákok – az eredetileg kerékpárosoknak és gyalogosoknak szánt, majd bővített és leaszfaltozott átkelőt egyre nagyobb számban kezdték el használni, amit osztrák oldalon nem néznek jó szemmel.

Kezdetben a határ lezárása is szóba került, majd végül matricás rendszert vezettek be, korlátozva a forgalmat.

Az említett bizottsági levélben – aminek tartalmát az ORF Népcsoport-szerkesztősége is megismerhetett – a főigazgatóság elismeri a szabad mozgás jogát a schengeni övezeten belül, ugyanakkor azt is írja, hogy a határokat nem kötelező nyitva tartani a járműforgalom előtt, és helyben korlátozásokat is bevezethetnek a határátkelők környezetében fekvő utak használatára.

Ha viszont valahol erről döntenek – mint például Somfalva esetében, ahol a sétálózónává nyilvánított útszakaszon autóval csak engedély birtokában lehet áthajtani –, akkor a korlátozások nem lehetnek diszkriminatívak, írja levelében az Európai Bizottság. A helyzet alakulását a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság figyelemmel kíséri, és tisztázni szeretné az osztrák féllel, hogy

a Somfalvánál bevezetett fizetési rendszer az úthasználatra vagy a határátkelésre vonatkozik – utóbbi sértené a schengeni szabályzatot

– idézi az Autoszektor.hu.

Az ágfalvi Horváth Gyula – aki június végén tüntetést szervezett az útzár ellen a határra –, azt mondja: elégedett a Bizottság levelében foglaltakkal. A somfalvai polgármester és az önkormányzat eljárását viszont továbbra is súlyosan jogsértőnek és a magyar ingázókra nézve diszkriminatívnak tartja, és várja, hogy az ingázók álláspontját igazoló jogszabályoknak a hatóságok érvényt szerezzenek – teszi hozzá a portál.

A tiltakozók mindenesetre tovább folytatják akcióikat: újabb beadványokkal és más jogi eszközökkel igyekeznek kikényszeríteni igazukat, és ha kell, újabb tüntetést is szerveznek – közölte Horváth Gyula, aki szerint aggasztó, hogy Somfalva akár olyan politikai vezetők számára is példa lehet, akik a határ menti kapcsolatok ellehetetlenítésére törekszenek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×