eur:
395
usd:
371.78
bux:
66218.74
2024. április 16. kedd Csongor
Boris Johnson brit miniszterelnök sajtóértekezletet tart Londonban 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Getty pool/Jeff Mitchell

Így szorítaná ki az oroszokat Joe Biden és Boris Johnson a világgazdaságból

Az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán többek között a Magyarországon jelenlévő Sberbank ellen jelentett be szankciókat Joe Biden amerikai elnök. Boris Johnson brit kormányfő pedig országa lépéseit „az eddigi legnagyobb” Oroszország elleni szankcióknak nevezte.

A Joe Biden elnök által bejelentett új szankciók első számú célpontja Oroszország legnagyobb bankja, a Sberbank, (avagy oroszul Takarékbank), amelynek 18 más országban is vannak fiókjai, köztük Ukrajnában, Kazahsztánban, Magyarországon, a volt Jugoszlávia országaiban, Kínában és Indiában. Biden azt mondta, hogy a Sberbankot másokkal együtt kizárják a nemzetközi pénzügyi rendszerből és a szankciók korlátozzák Oroszország hozzáférését a nemzetközi gazdasághoz.

Joe Biden magyar idő szerint hajnali beszédében úgy fogalmazott, hogy Putyin orosz elnök „a háborút választotta” és hogy „kendőzetlen agressziójára” válaszolva további amerikai katonákat küld Németországba. Világossá tette, hogy

Washington katonailag nem fog összecsapni az ukrajnai harcmezőn az oroszokkal.

„Az amerikai erők azért mennek Európába, hogy megvédjék NATO-és keleti szövetségeseinket” – fogalmazott. Később kiderült, hogy egy 7000 fős páncélos dandárról van szó.

Totális szankciókkal sújtanak további négy orosz bankot, befagyasztva összes amerikai eszközállományukat, köztük az Oroszországban második VTB-t, aminek 250 milliárd dolláros az amerikai eszközállománya. A Fehér Ház érvelése szerint így

„nem tudják finanszírozni az orosz hadsereg fejlesztését és nem tudnak versenyképesek lenni a 21. századi csúcstechnológiai iparban”.

Biden ugyanakkor nem lépte meg azt, amit hónapok óta emlegettek, mint a Putyin-kormány elleni lehetséges ellenlépést, azaz nem sürgette Oroszország kizárását a SWIFT nemzetközi fizetés-visszaigazolási rendszerből. A szankciók részeként „keményen korlátozzák, mit lehet Amerikából Oroszországba exportálni”: így tilalom alá esnek majd elektronikai cikkek, számítógépek, félvezetők és repülőgép-alkatrészek. „Ezzel súlyos árat fizet az orosz gazdaság, már most is és hosszú távon is” – mondta Biden.

Vlagyimir Putyin orosz elnök is egyelőre megúszta a személyes amerikai szankciókat. (Miért? Akármennyire elítélhető módon lép fel egy államfő, a külvilág általában vonakodik utazási tilalom alá vonni, hogy fennmaradjon a lehetőség a tárgyalásokra). Biden indoklása az volt, hogy egyes európai országok nem akarják a SWIFT tilalmat, Putyint pedig még meg lehet büntetni.

Riporterek megkérdezték, miért nem szigorúbbak a szankciók, amire az elnök azt mondta, hogy „beszéljünk róla egy hónap múlva, hogy lássuk, hatnak-e a mostaniak”. Érvelése szerint a cél „maximalizálni a szankciók hosszú távú hatásait Oroszországra nézve és minimalizálni azok hatásait a szövetségesekre.”

Közben Boris Johnson brit kormányfő a szavai szerint „az Oroszország elleni eddigi legnagyobb szankciókat” jelentett be, amelyekkel

„fokozatosan kiszorítják Oroszországot a világgazdaságból”.

A lépésekkel kizárják a legnagyobb orosz bankokat a brit pénzügyi rendszerből, és kitiltják az Aeroflot orosz légitársaságot, a Manchester United premierligás futballklub egyik fő szponzorát. A csapat az Ukrajna elleni támadás miatt már másik légi céggel repült eheti spanyolországi Bajnokok Ligája meccsére, miközben az orosz kapcsolat miatt eddig 10 százalékkal esett a részvényárfolyama.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.16. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Belső égésű motorok betiltása: erős EU-s intelem érkezett

Belső égésű motorok betiltása: erős EU-s intelem érkezett

Thierry Breton, az EU egységes piacért felelős vezetője figyelmeztette az európai autóipari cégeket és a tagállami kormányokat, hogy még jelentős változásokra van szükség ahhoz, hogy az EU 2035-ig teljesíteni tudja a zöld megállapodással és az elektromos járművekkel kapcsolatos célkitűzéseket. A „szükséges kiigazítások” szükségességét hangsúlyozva Breton arra figyelmeztetett, hogy a Green Deal céljainak elérése több mint végrehajtási utasítás, azzal kell foglalkozni, hogy segítsék, támogassák a projektek megvalósulását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×