Infostart.hu
eur:
355.39
usd:
305.26
bux:
131457.72
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) sajtóértekezletet tart a 30 államot tömörítő észak-atlanti védelmi szervezet brüsszeli székházában 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Rendkívüli brüsszeli csúcs - Második fokozatba lép Oroszország elszigetelési kísérlete

Ukrán EU-tagság, SWIFT-rendszerből történő kizárás, "harapós" lépések - ezek hangoztak el csütörtök éjjel, rövidesen döntéseket is hoznak a tagállami állam- és kormányfők.

Az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfői a csütörtök éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely az ország pénzügyi szektorára, az energia- és közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjed ki.

Az uniós vezetők azt követően ültek össze, hogy Oroszország támadást indított csütörtökön Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az EU - és párhuzamosan az Egyesült Államok - ezért döntött újabb szankciócsomagról Oroszország ellen. Csúcstalálkozójukon az Európai Unió tagállami vezetői nyilatkozatot fogadtak el, és ebben rögzítették, hogy újabb szankciókat helyeznek kilátásba Oroszországgal, és Fehéroroszországgal szemben is, elítélve Minszk szerepét az orosz támadásban.

A tagállamok közül

Lengyelország, Szlovénia és Belgium szorgalmazta a lehető legerősebb szankciókat Oroszországgal szemben.

Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: "harapós" szankciókra van szükség Moszkva ellen, és "rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben". Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.

A politikusok leszögezték: egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében, amelyek az orosz pénzügyi szektorra, az energetikai és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki.

Egyes uniós vezetők úgy vélték, hogy ebben a második uniós szankciós csomagban szükség lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de több tagország - a többi között Németország - ellenezte ezt a lépést.

A szankciókat - és már azok ismertetett részleteit - hivatalosan a külügyminiszterek fogadják el pénteken.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtti beszéde az Országgyűlésben: Önök nem saját pártjuk, hanem a nemzet szolgálatára esküdtek fel
cikkünk frissül!

Magyar Péter napirend előtti beszéde az Országgyűlésben: Önök nem saját pártjuk, hanem a nemzet szolgálatára esküdtek fel

Indul az új országgyűlési ciklus harmadik parlamenti ülése, napirend előtt Magyar Péter felszólalásával, akinek expozéjára a pártok szónokai reagálnak, majd a kormányfőt a viszonválasz lehetősége illeti meg. Magyar Péter közölte: a 8 éves korlátot kiterjesztik más vezető állami tisztségekre is, hogy a pártérdek, a hatalmi érdek és a magánérdek jobban szétválasztható legyen. Alaptörvény-módosítás is jön, felállítanak öt vizsgálóbizottságot is. Cikkünk folyamatosan frissül!

Érdekellentét rajzolódik ki az Egyesült Államok és Izrael között

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő szerint akár saját szakállára is támadást indíthat Izrael, ha Amerika és Irán megállapodik, ennek viszont megvan az oka, de lennének feltételei is. A Corvinus Egyetem tanára szerint tárgyalni lehet, közben viszont tele van aknával a Hormuzi-szoros, a mentesítés pedig fél év is lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.05.26. kedd, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Élőben beszél Magyar Péter az országgyűlésben

Élőben beszél Magyar Péter az országgyűlésben

A hétvégén teljessé vált a Tisza-kormány államtitkári névsora: 55 államtitkár kinevezését jelentették be. Az új országgyűlés keddi ülésén Magyar Péter miniszterelnök beszédet tart, amelyben konkrét jogalkotási feladatokról is szólhat. A kormányfő várhatóan az alaptörvény-módosításról, a költségvetésről, a vendégmunkások jogállásáról szóló törvényről és az uniós források hazahozataláról is nyilatkozhat. A beszédet és a képviselői kérdésekre adott válaszokat élőben tudósítjuk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×