Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Brit és európai uniós zászló egymáson a brit uniós tagság tervezett megszűnését (Brexit) ellenző tiltakozáson a londoni parlamentnél 2019. április 10-én, amikor az Európai Bizottság gyakorlati iránymutatásokat adott ki a tagállamoknak Nagy-Britannia rendezetlen kiválásának esetére.
Nyitókép: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Hajszálnyival mentettek a szavazáson a kemény brexit hívei

Kis többséggel elvetette szerdán a londoni alsóház azt az ellenzéki kezdeményezést, amely a megállapodás nélküli brexitet tiltó törvényalkotási javaslat megtárgyalására és szavazására biztosított volna parlamenti időt. Ám a kemény brexit ellenzői még nem fogytak ki az eszközökből.

A kezdeményezést a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt terjesztette be, de szerda este az alsóházi képviselők 309-298 arányban elutasították.

A javaslat elfogadása esetén a megállapodás nélküli brexitet ellenző képviselők a jövő héten kivehették volna a parlamenti menetrend alakítását a konzervatív párti kormány kezéből,

és napirendre vehették volna a Labour tervezetét, amely kötelező jogi erővel megtiltotta volna a kormánynak, hogy rendezetlen módon, a brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás nélkül léptesse ki Nagy-Britanniát az Európai Unióból.

Az alsóház eddig háromszor is elutasította az EU-val novemberben elért brexitmegállapodást, és Theresa May miniszterelnök jórészt emiatt a múlt héten távozott a Konzervatív Párt éléről. Ez kormányfői megbízatásának végét is jelenti, de utódja július végére várható megválasztásáig May ügyvezető minőségben ellátja a pártvezetői és a miniszterelnöki feladatokat.

Az utódválasztási versengésben tízen indulnak, és közülük többen is egyenes utalást tettek arra, hogy készek lennének megállapodás nélkül is kivezetni Nagy-Britanniát az EU-ból.

Boris Johnson árnyalta álláspontját

A legesélyesebbnek tartott jelölt, Boris Johnson volt külügyminiszter - a keményvonalas tory brexittábor frontembere - a minap kijelentette: ha ő lesz a Konzervatív Párt új vezetője és így az új miniszterelnök, az Egyesült Királyság a brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár sikerül elfogadtatni addig a brexitmegállapodást a brit parlamentben, akár nem. Hasonló nyilatkozatokat tett az elmúlt napokban a versenytársak közül Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője, Dominic Raab volt brexitügyi miniszter és Esther McVey volt munkaügyi miniszter.

Szerdai kampánynyitó beszédében Boris Johnson mindazonáltal árnyalta álláspontját. Kijelentette: ha őt választják miniszterelnökké,

az ő célja sem a rendezetlen kilépés lenne, de a felelős magatartás az, ha Nagy-Britannia ennek lehetőségére is előkészületeket tesz,

és bemutatja "a Csatorna másik pártján élő barátainak", hogy minden forgatókönyvre felkészült.

Johnson szerint a megállapodás nélküli brexit lehetőségének fenntartása "életfontosságú eleme" az EU-val folytatandó tárgyalásoknak egy olyan megállapodásról, amelyre Nagy-Britanniának valójában szüksége van.

Az Európai Bizottság azonban már többször jelezte, hogy nem lehetséges a brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás újratárgyalása.

Vannak még eszközeik

A munkáspárti javaslat szerdai elvetése korántsem jelenti azt, hogy a megállapodás nélküli brexitet ellenző képviselők kifogytak az olyan eszközökből, amelyekkel megakadályozhatják a rendezetlen kilépést az EU-ból.

Az alsóház márciusban képviselői kezdeményezésre, a kormány szándéka ellenére elfogadott kötelező határozatban írta elő, hogy Theresa May miniszterelnök kezdeményezze az EU-nál a brexit halasztását a megállapodás nélküli kilépés elkerülésére - May erre egyébként is készült -, és a szerdai kudarc ellenére nem esélytelen, hogy a jövőben is sikerül egy ilyen kezdeményezés elfogadtatása.

A Munkáspárt emellett ősszel, a brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapja előtt

bizalmatlansági indítványt is beterjeszthet az új miniszterelnök kormánya ellen. Egy ilyen indítvány elfogadására is van esély,

mivel a Konzervatív Párt kisebbségben kormányoz, és az ellenzék egységesen elveti a rendezetlen brexitet, csakúgy, mint a tory frakció számos tagja.

Ez utóbbiak közül máris többen jelezték, hogy bizalmatlansági indítvány esetén nem támogatnának olyan miniszterelnököt, aki hajlandó lenne a megállapodás nélküli brexitre.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×