Infostart.hu
eur:
377.84
usd:
320.48
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Genval, 2018. augusztus 30.Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszél az uniós biztosok ülésén a belgiumi Genvalban 2018. augusztus 30-án. (MTI/EPA pool/Aris Oikonomou)
Nyitókép: MTI/EPA pool/Aris Oikonomou

Jean-Claude Juncker: mindenki ért angolul, de senki sem érti az angolokat

Ne számítsanak rá, hogy újra lehet tárgyalni a brexitet – ezt üzente Brüsszelből a leendő brit konzervatív pártvezérnek is miniszterelnöknek az EU Bizottság vezetője. Jean-Claude Juncker egy interjúban azt mondta: mindegy, ki lép Theresa May helyére, csak a jelenlegi válási egyezmény marad az asztalon.

Nagy-Britanniában javában zajlik a kormánypárt vezető posztjára áhítozó jelöltek kampánya, amit az EU-ban is nyomon követnek. Miért? Mert az új konzervatív pártvezér parlamenti választás nélkül foglalhatja el a leköszönt Theresa May miniszterelnöki posztját és azért is, mert az aspiránsok nagy része azzal korteskedik, hogy ő majd újratárgyalja a Brüsszellel kötött kilépési alkut.

A hivatalos uniós álláspont azonban az, hogy a felek közötti "válási egyezmény" végleges.

Most ezt erősítette meg Jean-Claude Juncker bizottsági elnök is, aki a Politico híroldal nyilvános eseményén azt mondta:

"nem számít, ki lesz May utódja, az alkut nem tárgyalják újra".

Nagy-Britanniának papíron – és May kérésére, az Unió által kitolt határidő alapján – október 31-ig kell távoznia az EU-ból. A brit közvélemény az új miniszterelnöktől várja a patthelyzet megoldását. A britek előtt továbbra is két választás áll: vagy "kiesnek" az Unióból és jönnek a 27-ekkel folytatott kereskedelmet sújtó vámok vagy a parlament kénytelen-kelletlen elfogadja az általa többször visszadobott, válási egyezményt, amelyet még May írt alá Brüsszellel.

Juncker interjújában arról beszélt, hogy ugyan

a válás lépéseit rögzítő megállapodást nem tárgyalják újra, a hozzá tartozó politikai nyilatkozatot részben módosíthatják.

Ez utóbbi London és az uniós tagállamok jövőbeli kapcsolatáról szól. A patthelyzetet ugyanakkor konzerválhatja, hogy Juncker nem hajlandó engedményeket tenni az úgynevezett „ír határgarancia” kérdésében, amely az egyik fő oka volt annak, hogy a brit parlament, még ha kis többséggel is, de harmadszorra is elvetette a válási paktumot.

A bizottsági elnök élesen bírálta a brit politikai elitet és azt mondta, olyan benyomása van, mintha az utóbbi hónapokban az lett volna a legfőbb kérdés a számukra, hogy ki legyen May utódja és nem az, hogy hogyan egyezzenek meg Brüsszellel. Amikor azt kérdezték tőle: van-e kedvenc brit kormányfőjelöltje,

kilenc másodpercen át hallgatott a kezét a magasba emelve, majd a közönség nevetése közepette azt mondta: nincs.

Juncker emellett elviccelődött azon is, hogy ritkábban szólal meg hivatalos eseményeken angolul, mint németül vagy franciául.

"Mindenki ért angolul, de senki sem érti az angolokat"

– mondta és azt állította, szóvivői hivatala nem engedi neki az angol használatát.

A konzervatív beállítottságú Daily Express című brit lap megjegyezte, hogy Juncker már máskor is viccelődött az angolok kárára. A szintén brexitpárti Telegraph pedig azt, hogy

"egyre nagyobb az alku nélküli kilépés fenyegetése".

A baloldali beállítottságú bulvárlap, a Mirror úgy interpretálta a megjegyzést, hogy Juncker "kihívást intézett a brexitet újratárgyalni akaró brit pártvezér-jelölteknek”. Mindez "hátrányba hozza őket" – tette hozzá a lap. Az egyik aspiráns, Matt Hancock például azt ígérte, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, akkor napokon belül megszavaztatja a parlamentet az általa módosított alkuról, amit szerinte végül az EU is elfogadna.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×