Infostart.hu
eur:
391.09
usd:
340.29
bux:
120802
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Brüsszel, 2018. május 15.Boris Johnson brit külügyminiszter megérkezik az iráni nukleáris egyezmény jövőjéről kezdődő német-francia-brit-iráni négyoldalú külügyminiszteri találkozóra Brüsszelben 2018. május 15-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Borsóznak a brüsszeli hátak a legesélyesebb May-utódjelölttől

Nagy-Britanniában beindult a verseny konzervatív kormánypárt vezetéséért. A pozíció Theresa May kormányfő távozásával üresedik meg és az új pártvezér egyben miniszterelnök-jelölt is lesz. A fő esélyes a keményvonalas Boris Johnson, akit nemtetszéssel fogadna Brüsszel.

Zakatol a kampány a Theresa May posztjáért folyó versenyben. A leköszönt brit kormányfő azért kényszerült távozásra, mert nem tudta feloldani a brexit körül kialakult patthelyzetet, és nem tudta kivezetni hazáját az Európai Unióból. Most utódjára hárul a feladat, hogy

átvágja a gordiuszi csomót, ami miatt a brit parlament nem tudta megszavazni May kilépési egyezményét, de elvetette az egyezmény nélküli EU-kilépés lehetőségét is.

A tory pártvezéri posztért tizen vannak versenyben – keményvonalas brexitpártiak és a válási egyezmény alapján történő rendezett kilépés hívei. Többen volt miniszterek vagy államtitkárok, nyolcan férfiak, ketten nők. Az indulás feltétele, hogy az aspiránsokat valaki jelölje és hat másik tag támogassa őket. A konzervatív parlamenti képviselők többször szavaznak, amíg két jelölt nem marad, közülük pedig a teljes párttagság választja ki a következő pártvezért és így miniszterelnök-jelöltet is.

Felmérések szerint messze Boris Johnson volt külügyminiszter gyűjtötte be eddig a legtöbb befolyásos támogatót.

"Én vagyok a legjobb jelölt, aki képes elhozni a brexitet és elhárítani az új lázadó Brexit Párt és az EU-párti Liberális Demokraták kihívását. Ezek mindketten a jelenlegi válság falatain lakmároznak" – magyarázta Johnson a hétvégén a Sunday Timesnak.

Ő gőzhengerként dübörög előre, a héten sikeresen eltakarítva az útból egy jogi akadályt. Elbukott ugyanis az a bírósági beadvány, ami szerint hivatalával visszaélve félrevezette a választókat a brexitkampány egyik állításával, a London által a brüsszeli kasszába befizetett hozzájárulással kapcsolatban. Bár a számok tényleg nem stimmeltek, nem volt bizonyítható, hogy akkor még londoni főpolgármesterként valóban visszaélt a hivatali helyzetével.

Johnson – aki May "puhasága" miatt kilépett a kormányból és azt a The Telegraph című konzervatív lap véleményírójaként ostorozta – most újabb ötlettel állt elő. Közölte:

ha az EU nem hajlandó tovább alkudozni, akkor nem fogja befizetni azt a közel 40 milliárd fontot, amelyet London még EU-tagként át kell hogy utaljon az uniós költségvetésbe.

A brit közbeszédben ezt kissé megtévesztően "válási lelépési pénznek" állítják be. Johnson a parlamenti választásokat idéző szlogennel emellett adócsökkentést is beígért a magasabb fizetésű briteknek.

A jelöltek sorában a keményvonalas brexitelők táborából került ki Dominic Raab volt brexitminiszter. Michael Gove, a brexitkampányban meghatározó, de azóta centristább húrokat pengető környezetvédelmi miniszter népszerű a képviselők körében. De - hogy, hogy nem -

épp most derült ki, hogy fiatalabb korában kipróbálta a kokaint.

Bár a brit társadalomban ez már nem ördögtől való cselekedet, az eset erősen sebezhetővé tette.

Jeremy Hunt külügyminiszter lehet még Johnson kihívója. Ő nem favorizálná a kemény brexitet, de "nehéz szívvel elfogadná".

Hunt hatásvadász zenei aláfestéssel ellátott kampányvideót készített, amelyben japán feleségével pózolva meséli el útját első vállalkozásából a politikába, és azt, hogy miért ő a legjobb jelölt az EU-val való egyezkedésre és az ország vezetésére.

Andrea Leadsom parlamenti vezető egyszer már veszített a versenyben, akkor Theresa May-jel szemben.

Esther McVey miniszter pedig tévés személyiségből lett politikus,

de jóval kevesebb a támogatója, mint a nagyágyúknak.

Brüsszelben közben "horrorforgatókönyvként" említik Johnson esetleges miniszterelnökségét, és őt magát Donald Trumphoz hasonlítják.

Azt sem felejtik el neki, hogy a 90-es években a Telegraph című lap tudósítójaként ágált az EU-ellen, az ottani hivatalnokok szerint „euromítoszokat” gyártva.

"Sokat hazudott a brit népnek" – mondta Jean-Marc Ayrault volt francia külügyminiszter. Dominic Raab megítélése sem jó. "Miniszterelnöke ellen dolgozott és tiszta dezinformációt tálalt" – mondta egy EU-forrás a volt brexitminiszterről.

Annyi bizonyos, hogy Brüsszelben már nem azt várják, hogy a britek meggondolják magukat, hanem azt, hogy gyorsan és lehetőleg fájdalommentesen távozzanak az unióból. A nagy kérdés az, hogy ki tudná ezt megvalósítani a jelöltek közül.

Jelöltlista

  1. Boris Johnson, London korábbi polgármestere, volt külügyminiszter
  2. Sajid Javid belügyminiszter
  3. Matt Hancock egészségügyi miniszter
  4. Jeremy Hunt külügyminiszter
  5. Michael Gove környezetvédelmi miniszter
  6. Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője
  7. Dominic Raab volt brexitügyi miniszter
  8. Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter
  9. Esther McVey volt munkaügyi miniszter
  10. Mark Harper a tory frakció szavazási fegyelméért felelős volt főtisztviselő
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

A befektetői hangulatot továbbra is a közel-keleti feszültségek és az olajár volatilitása határozza meg. Hétfőn az olaj ára mérséklődött, miután sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok hamarosan nemzetközi koalíciót jelenthet be a Hormuzi-szoros hajóforgalmának védelmére, és az amerikai pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy Washington átengedi az iráni olajszállító tankereket a szoroson. Az éjszaka folyamán ugyanakkor ismét emelkedett az olajár, mivel a piac továbbra sem lát tisztán a szállítási útvonalak biztonságát illetően. Közben a figyelem a jegybankokra is átterelődik: kedden kezdődik a Fed kétnapos kamatdöntő ülése, és bár Donald Trump régóta kamatcsökkentést sürget, a piaci szereplők az iráni háború okozta bizonytalanság miatt inkább kivárásra számítanak a szerdai döntésnél. Ami a tőzsdéket illeti, Ázsiában többnyire emelkedtek a piacok, Európában viszont iránykeresés jöhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×