Infostart.hu
eur:
385.07
usd:
331.07
bux:
123114.51
2026. március 4. szerda Kázmér
Képviselők az ülésteremben a Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 2018. december 11-én. Az EP ezen a napon megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Fóris György: sok mindent mérlegelnie kell a Néppártnak a Fidesz kizárása ügyében

A Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója szerint akár az Európai Néppárt csúcsjelöltje is belebukhat a Fidesz pártcsaládon belül tartására megjelölt követelésekbe. Fóris György az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: lassan már a Néppárt szakadása a tét.

A szakértő kiemelte: ez csupán egy frakcióvezetői vélemény, jól lehet, nem légből kapott, de valószínűleg nem volt lehetősége felmérni a kollektív néppárti véleményt. Manfred Weber úgy érezhette, hogy a szavazatoptimalizáláshoz elengedhetetlen a Fidesz által vallott politikai felhangok visszaszorítása, és nem bélyegeznék rá a néppárti politikára ezt a fajta véleményt.

Fóris György hangsúlyozta: bár az utóbbi napokban egyre több párt csatlakozott a Fidesz kizárását követelők köréhez, a „nagyok nem mozdultak még meg”. Vagyis akár meg is maradhat az a többségi vélemény, amely szerint

nem feltétlenül jó megoldás a velük egyet nem értő erők száműzése,

hiszen azok kívülre kerülve kártékonyabbak lehetnek. Ha azonban „lenyelik” még ezt a fideszes politikát is és bent tartják a magyar kormánypártot, akko Weber kerülhet kisebbségbe és „vérezhet el” – vélekedett a szakértő.

Weber kijelentésének fő oka az lehetett, hogy már szabadulni akart a témától, ugyanis minden alkalommal, amikor megjelenik a sajtó előtt, az újságírók arra kíváncsiak, mi lesz Orbán Viktorral és pártjával, a Néppárt listavezetője így nem tud a kampányára koncentrálni – vélekedett Fóris György.

A szakértő szerint a pártszakadás veszélye is felmerülhet: egy esetleges szavazás után – ahol a jelenlegi állás szerint leszavaznák a kizárást –, a „vesztes”, jellemzően inkább baloldali, szociálisan érzékenyebb, akár liberális tagpártok a kilépés mellett dönthetnek, és átülhetnek a liberálisokhoz vagy Macron formálódó csoportosulásához.

A Néppárt politikusoknak így azt is mérlegelnie kell, melyik oldalra állva veszíthetnek kevesebb tagot: ha a Fideszt kizárják és vele esetleg még egy-két szimpatizáns távozik, vagy ha bent tartják, és az eddigi "belső balliberális" szárny válik le.

Bár a relatív többséget nagy eséllyel a Néppárt éri el a közelgő EP-választáson, azonban nem valószínű, hogy az abszolút többséget is megszerzi. Így nem biztos, hogy ők döntenek az Európai Bizottság elnöki posztjáról, szövetségesekre van tehát szüksége a középpártok - a szocialisták, a demokraták, a liberálisok, netán a zöldek - köréből. A Fidesz tehát sorsa azon is múlhat, hogyan talál könnyebben partnereket magának a párt, ha bent tartja, vagy ha kizárja Orbán Viktor pártját.

A témáról, illetve a Fidesz lehetséges európai politikai jövőjéről is szó lesz szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

„Megvan az olajunk, de Putyin azt mondta, az nem az ő dolga, hogyan jut el hozzánk. Putyinnak megvannak a céljai, és amíg azokat nem éri el, nem fejezi be” az ukrajnai háborút – mondta egy szerda délutáni tévéinterjúban Orbán Viktor. „Az ukrán követelést erőből le kell verni, arcátlan és pimasz reakciónak tartom, amit tesznek” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint az ukrán és iráni helyzet miatt „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció magasabb lesz, a benzin drágább, ami nem tesz jót a kormánynak”. Cikkünk frissül!

N. Rózsa Erzsébet az Arénában: Irán esélye az lehet, ha Donald Trumpnak „ennyi elég”

Az Irán ellen indított háború a legtöbb elemző szerint is addig tarthat, ameddig az amerikai elnök úgy érzi, hogy eléri, amit akart – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×