Manfred Weber, az EPP lista- és frakcióvezetője nem tudott részt venni az Európai Néppárt (EPP) szerda délelőtti brüsszeli frakcióülésén.
Nem került napirendre a Fidesz kizárásának kérdése az Európai Néppárt (EPP) szerda délelőtti brüsszeli frakcióülésén - közölték bennfentes források az MTI-vel.
A névtelenséget kérő illetékesek arról számoltak be, hogy Manfred Weber, az EPP lista- és frakcióvezetője nem tudott részt venni az ülésen, és azt kérte, hogy az ügyről az ő jelenlétében tárgyaljanak. Erre az Európai Parlament jövő heti strasbourgi plenáris ülésszakán, a konzervatív pártcsalád frakciójának következő ülésén lesz alkalom.
A szerdai számban megjelent interjúban a politikus azt mondta, hogy a Fidesz EPP-tagságának megszüntetését három feltétel teljesülése esetén lehet elkerülni.
Az első feltétel az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke "azonnal és végérvényesen leállítja kormánya Brüsszel elleni kampányát".
A második feltétel az, hogy bocsánatot kér az EPP tagpártjaitól.
A harmadik feltétel az, hogy biztosítja a Közép-európai Egyetem (CEU) megmaradását Budapesten.
KezdőlapKülföldKiszivárgott, tárgyaltak-e a Fidesz kizárásáról Brüsszelben
Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.
A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?
Budapest turisztikai vonzerejét elsősorban a város épített öröksége, kulturális kínálata és gasztronómiája határozza meg, nem pedig a prémium kategóriás üzletek száma.
6 °C
.jpg)
