Manfred Weber, az EPP lista- és frakcióvezetője nem tudott részt venni az Európai Néppárt (EPP) szerda délelőtti brüsszeli frakcióülésén.
Nem került napirendre a Fidesz kizárásának kérdése az Európai Néppárt (EPP) szerda délelőtti brüsszeli frakcióülésén - közölték bennfentes források az MTI-vel.
A névtelenséget kérő illetékesek arról számoltak be, hogy Manfred Weber, az EPP lista- és frakcióvezetője nem tudott részt venni az ülésen, és azt kérte, hogy az ügyről az ő jelenlétében tárgyaljanak. Erre az Európai Parlament jövő heti strasbourgi plenáris ülésszakán, a konzervatív pártcsalád frakciójának következő ülésén lesz alkalom.
A szerdai számban megjelent interjúban a politikus azt mondta, hogy a Fidesz EPP-tagságának megszüntetését három feltétel teljesülése esetén lehet elkerülni.
Az első feltétel az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke "azonnal és végérvényesen leállítja kormánya Brüsszel elleni kampányát".
A második feltétel az, hogy bocsánatot kér az EPP tagpártjaitól.
A harmadik feltétel az, hogy biztosítja a Közép-európai Egyetem (CEU) megmaradását Budapesten.
KezdőlapKülföldKiszivárgott, tárgyaltak-e a Fidesz kizárásáról Brüsszelben
A Fehér Házban egyeztet Grönland helyzetéről az amerikai, a dán és a grönlandi külügyminiszter, a dán és a grönlandi fél célja, hogy a megbeszéléseket a „tárgyalószobába terelje”, ahol az érintettek közvetlenül, szemtől szemben beszélhetnek egymással. A tárgyalásokról Németh Viktória külpolitikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója beszélt az InfoRádióban.
A „brüsszeli háborús terv” finanszírozása elleni petíció elindítását jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, a Facebook-oldalára feltöltött videójában.
A 2024-es elnökválasztási kampányban gyakran hangoztatott érv volt republikánus oldalról, hogy Donald Trump egyetlen háborút sem indított első ciklusa alatt, és az amerikaiak erre számíthatnak tőle ezután is. Mi több, a volt ingatlanmágnás úgy állította magát szembe a demokratákkal, hogy azt állította: „Ha Kamala nyer, csak halál és pusztítás vár ránk, mert ő a végtelen háborúk jelöltje. Én vagyok a béke jelöltje.” Mérlegre téve a Trump-adminisztráció első évét, különös figyelemmel Nicolás Maduro venezuelai diktátor bő egy héttel ezelőtti elrablására, viszont jóval árnyaltabb kép rajzolódik ki. Bár egyesek kezdettől fogva kétségbe vonták Trump elszigetelődéspárti, „békegalamb” renoméját, arra a kérdésre, hogy a „béke jelöltjeként” kampányoló Trump miért nem cselekszik a „béke elnökeként” a kritikusai szerint, egy lassan három évtizede azonosított külpolitikai iskola nyújthat válaszokat.