eur:
406.65
usd:
357.93
bux:
91147.31
2025. április 24. csütörtök György
Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2018. december 7-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Orbán Viktor elmondta, milyen Európai Néppártot szeretne

A Fidesz és az Európai Néppárt viszonyáról és az esetleges kilépés menetéről, a falvak fejlesztéséről és a családpolitikáról is beszélt a miniszterelnök a Kossuth Rádióban.

Európa régen látott mértékű és mélységű átalakuláson megy át, mert megváltoztatta az életünket a migráció és a bevándorlás, ez vált a politika legfontosabb kérdésévé is, és a korábbi hagyományos politikai jobb-bal oldal, szocialisták-liberálisok stb. felosztást átmetszette a migrációhoz való hozzáállás - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. "Ez a törésvonal a Néppártban is jelen van", vannak, akik kevert népességet akarnak, mások pedig meg akarják őrizni a keresztény kultúrát - mi magyarok is ilyenek vagyunk - mondta a kormányfő.

A bevándorláspártiak megtámadták a Fideszt az Európai Néppártban (EPP), arra törekednek, hogy az egész EPP-t átalakítsák egy bevándorláspárti nemzetközi szervezetté, a magyarok pedig ezt meg akarják akadályozni - jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: Magyarország bizonyította be elsőként, hogy a migrációt meg lehet állítani.

A keresztény kultúra megvédése és a migráció ügyében semmilyen kompromisszum nem képzelhető el, "minden másról lehet beszélgetni".

Megreformálná a néppártot

A Fidesz azt is el fogja dönteni, hogy az Európai Néppárton belül vagy kívül folytatja.

A kormányfő beszélt arról, hogy "égnek a vonalak", több tárgyalást is folytatott a napokban - például Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel, Manfred Weberrel, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjével, csúcsjelöltjével, hivatalban lévő és volt miniszterelnökökkel -, vasárnap pedig Lengyelországba utazik, a NATO-tagságról tartott megemlékezésre. Ezzel kapcsolatban azt mondta: "lehet, hogy a vitának az lesz a vége, hogy a Fidesz helye nem a néppártban van, hanem azon kívül - bár én inkább a néppárt átalakítását, megreformálását szeretném elérni, például hogy helye legyen benne a bevándorlásellenes erőknek is". Azt is elmondta, hogy

"ha úgy alakul, hogy nekünk valami új dolgot kell indítanunk Európában, (...) akkor nyilván az első hely, ahol tárgyalni fogunk, az Lengyelország"

- mondta a Orbán Viktor. Emlékeztetett, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem tagja a Néppártnak.

Bejelentette továbbá, hogy

a március 15-i nemzeti ünnepen beszédet fog mondani Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A belügyminisztereknél jobb helyen lenne a migrációs kérdés

A Die Weltnek adott interjújában Orbán Viktor megfogalmazott egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy az Európai Bizottságtól vissza kell venni azt a hatáskört, ami a határvédelemmel és a migrációval foglalkozik. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: az Európa szó alatt három dolgot értünk:

  • az Európai Unió összes tagját
  • az eurózónát, vagyis a közös európai valutát használó országokat
  • a schengeni csoportot, vagyis a közös határvédelmi rendszer országait.

Ez három országcsoport, nem indokolt, hogy mindre ugyanolyan szabályok legyenek életben - fejtette ki a kormányfő. A migráció ügyében azt látjuk, hogy az Európai Bizottság nem tudott megbirkózni a feladattal, nem érdemes tovább várni, inkább "tegyük ezt az ügyet oda, ahol meg is tudják oldani. Vegyük vissza a bizottságtól nemzeti hatáskörbe, és a nemzetállamok pedig a saját belügyminiszter delegálják egy közös tanácsba. Ebben ne minden uniós tagállam vegyen részt, csak a schengeni területen belüli országok, hiszen a schengeni külső határt kell megvédeni. A testületnek adjunk olyan jogokat a nemzetállami jogainkból, ami alkalmassá teszi őket, hogy megvédjék a határokat, közös döntéseket hozzanak, és a migráció kezelésére nézve szabályokat dolgozzanak ki" - ismételte meg javaslatát - amelyre a német pártok is rögtön reagáltak - a magyar kormányfő.

A bevándorlás nem egy pattanás, ami elmúlik - szögezte le Orbán Viktor. "A folyamat abból a helyzetből állt elő, hogy erős népességnövekedés van Európán kívül, és jelentős népességcsökkenés Európán belül. Ráadásul háborúk vannak, ráadásul éghajlatváltozás van, ráadásul a mezőgazdasági víz-erőforrások csökkennek bizonyos területeken, és ott egyre nehezebb megélni. A világ bizonyos, Európához közeli részein nincs olyan fejlődés, amely képes lenne a növekvő számú népességet fenntartani.

A migráció tehát nem akarat kérdése a migránsok részéről, ők egész egyszerűen az otthonmaradás helyett más megoldást keresnek az életükre.

Milliószám, később majd tízmilliószám" - jelentette ki a kormányfő.

Családvédelmi program

Európa ma az üres bölcsők kontinense, majdnem minden ország szenved ettől - mondta Orbán Viktor, aki szerint több helyen darab-darab alapon gondolkodnak, és a népességfogyást migránsok behozatalával akarják megoldani. "De a magyar ember másként gondolkodik, nekünk nem számok kellenek, hanem gyerekek, lehetőleg magyar gyerekek" - fejtette ki a kormányfő. Magyarországon is népességfogyás van, de "mi nem akarunk kevert, migránsokból és bennszülött magyarokból álló népességet létrehozni. Vagyis magunknak kell megoldanunk a magunk fenntartását.

Az a nemzet, amelyik erre önerőből nem képes, tehát még egy biológiai reprodukációra sem képes, az joggal vékonyodik, gyengül, és előbb-utóbb eltűnik a népek országútján".

A magyarok szerencséje Orbán Viktor szerint az, hogy a fiatalok több gyereket szeretnének, mint amennyi megszületik, ezt felmérésekből tudják. Vagyis azokat az akadályokat kell megszüntetni, amik miatt a fiatalok nem vállalják a korábban tervezett gyereket, hogy aztán élhessenek a felkínált lehetőségekkel. "Nekünk lehetőséget kell felkínálni, azt kell mondanunk, hogy Magyarország egy családbarát ország - ez egyébként ma még nem igaz.

Az emberek szívében családbarát lenne, de a mindennapi élet megnyilvánulásaiban - el tudjuk-e látni a gyerekeket, a távmunka terén is óriási lehetőségek vannak és a mindennapi életben is sok gesztus kellene a nők és a családok iránt - még nem tartunk itt"

- fejtette ki a miniszterelnök.

"Itt sok gyerek lesz, gyerekkacaj, nagy családok és boldog békeidők újra - ebben reménykedünk mindannyian" - mondta, hozzátéve, hogy ez persze nem fog menni egyik napról a másikra, de ezért hozták létre a családvédelmi akciótervet. Az Orbán Viktor által bejelentett hét intézkedésből négyet már július 1-jétől életbe fognak léptetni. A bölcsődei férőhelyek számának növelése folyamatos munka. A nagyszülői gyed lehetősége és a négygyerekes anyák végleges szja-mentessége 2020-tól nyílik meg.

Fejleszteni kell a falvakat

A cél, hogy a falu ugyanolyan civilizációs közeget jelentsen az embereknek, mint a város. Ehhez meg kell állítani a falusi népesség fogyását, és rendbe kell hozni a falvakat - mondta a faluprogrammal, a falusi csokkal kapcsolatban Orbán Viktor.

A feladatok közé sorolta az utak rendbehozatalát, valamint a közszolgáltatások biztosítását, és hozzátette: a falusi csokkal kapcsolatban még egy részletszabály hiányzik, az esetleges visszaélési formák kiküszöbölése.

A teljes interjút alább meghallgathatják.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Donald Trump most az orosz elnöknek üzent: „Állj le!”

Donald Trump most az orosz elnöknek üzent: „Állj le!”

Megszakította dél-afrikai látogatását csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt követően, hogy nagyszabású orosz támadás érte Kijevet, amelyben kilencen meghaltak, mintegy hetvenen megsebesültek. Előzőleg Donald Trump amerikai elnök, majd a Kreml is őt nevezte meg az ukrajnai békekötés fő akadályaként. Mindeközben a britek is javaslattal álltak elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.25. péntek, 18:00
Böjte Csaba
ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője
Ursula von der Leyen: két héten belül jön a terv, ami új pályára állítja az EU-t

Ursula von der Leyen: két héten belül jön a terv, ami új pályára állítja az EU-t

Az energiabiztonság új korszakába lépett Európa – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke, valamint  Keir Starmer brit miniszterelnök az IEA által rendezett csütörtöki energiabiztonsági csúcstalálkozón, amelyet Londonban tartottak meg. Beszédükben részletesen ismertették, hogyan változott meg az európai energiarendszer az orosz agresszió következményeként, milyen partnerségek segítették át az EU-t a válságon, és milyen lépéseket terveznek a jövőbeni energiafüggetlenség érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×