Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2018. november 23-án.
Nyitókép: MTI/Balazs Mohai

Orbán Viktor bejelentette: egy hétig még biztosan így marad minden

Húsvétra külön szabályok jönnek, és amint beoltottak 2,5 millió embert - az összes 60 év fölöttit -, megkezdődik a nyitás - közölte a kormányfő a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában.

A csütörtöki kormányinfón bejelentettek szerint este 8 órakor véget ért az újranyitásról szóló nemzeti konzultáció, ezt követően péntek reggel 6-kor a kormányfő részt vett az operatív törzs ülésén, ahol megismerkedett a friss járványadatokkal és a szakemberek ajánlásaival, Gulyás Gergely tegnapi közlése szerint pedig péntek reggel fél 8-kor Orbán Viktoron volt a sor, hogy az újranyitással kapcsolatos aktuális kormányzati elképzeléseket ismertesse. A teljes interjút ITT lehet meghallgatni.

A legfontosabb döntések:

  • változatlan formában fennmaradnak a korlátozó intézkedések, még egy hétig biztosan
  • jó esély van arra, hogy az iskolákat újra tudják "majd" nyitni (az iskolásoknak "szabad nyaruk lesz")
  • lezárult a konzultáció, az operatív törzs most készíti a több ütemes újranyitási tervet annak függvényében, hogy mikor éri el az átoltottság a 2, 2,5, 3, 3,5, 4 millió főt. Dátum nincs, de amint minden 60 év fölötti ember be lesz oltva (2,5 millió oltott), az lesz az a pillanat, amikor meg lehet indítani az újranyitást (a beoltott emberek száma pénteken átlépi a másfél milliót, 2 millió védett ember már dokumentáltan van).
  • minden héten 4-5-ször annyi embert oltanak be, mint ahányan megbetegszenek
  • az egész húsvét külön járványügyi intézkedéseket igényel, "a lányok-asszonyok meg lesznek locsolva"
  • bizonyos szolgáltatásokat védettségi igazolványokkal az első nyitástól igénybe lehet venni.

Az interjúban Orbán Viktor a friss járványadatokról is beszélt, alátámasztandó a fenti óvatosabb döntéseket:

  • elhunyt 213 ember
  • többen vannak kórházban mint valaha
  • 9 ezren gépi lélegeztetés nélkül is kórházban vannak
  • 1174 ember lélegeztetőgépen van.

Kijelentette, az egészségügyi személyzet mellett a medikusok, rezidensek "szívükben, lelkükben is készen állnak" arra, hogy segítsék a járványügyi védekezést, hiszen a védekezés csúcsának az lesz a kulcsa, hogy lesz-e megfelelő számú személyzet az intenzív ágyak mellett.

Jelezte, a cukorbetegek, túlsúlyosok nagyon vigyázzanak magukra, ők most nagyon veszélyeztetettek.

A kisvállalkozásokat arra kérte, hogy "a nehéz helyzetben tartsanak ki", "erős és bőséges lesz a következő gazdasági év".

A fiataloktól is türelmet kért, a baloldaltól "pedig csak annyit, hogy hagyja abba az oltásellenes kampányt".

"Ha kicsit az oltásellenes kampányt abbahagynák és csendben maradnának, nagyon sokat segítenének az országnak" - jegyezte meg.

Ma már bánja, hogy hitt az uniónak, "veri a fejét a falba",

amikor a közös vakcinabeszerzés mellett döntött, "a sikernek mindig sok apja van, a kudarc mindig árva".

"Ez jól mutatja, hogy a nemzetállamok felett még nem járt el az idő" - mondta még.

A keleti vakcinabeszerzésnek továbbra is Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a felelőse, mostani feladata az, hogy a kieső AstraZeneca-oltásokat kínaival és orosszal pótolja.

Szerinte

fontos lesz, hogy lelkileg is kilábaljon az ország a járványból, erre a kultúra embereinek és az egyházaknak is készülni kell, túlmegy a politikusok hatáskörén,

pláne Brüsszelén, "de hát ilyen Brüsszelünk van, ezzel kell főznünk" - fejtegette Orbán Viktor, aki arra kér mindenkit, aki akár "unja is már a kormányt" vagy személyesen őt, hogy ne üljön fel fake newsnak.

"Nem azért jövök ide hétről hétre, hogy derűs, jó híreket osszak meg, hanem hogy elmondjam az igazságot. Ha lesz elég oltás, van tervünk arra, hogy újabb több ezer új oltópontot nyissunk" - tette hozzá a kormányfő, aki szerint a háziorvosi rendelőket és a kórházakat kell alkalmassá tenni a tömeges oltásra, nem "kivinni" kell az oltást máshová.

Az Európai Néppártból való kilépésről azt mondta, "jó volt, szép volt, elég volt", jelképes ügyekben távolodtak el a gondolatok a Fidesz és a Néppárt köreiben a migrációról, a rezsicsökkentésről és egyéb kérdésekben is.

"Ilyen körülmények között a legjobb, ha az ember veszi a kalapját. Olaszország, Lengyelország és Magyarország megpróbálja most újraszervezni az európai jobboldalt" - szögezte le.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×