eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Orbán Viktor miniszterelnök (b2) az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén az EP épületében, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Mellette Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetője (j).
Nyitókép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Sargentini-jelentés: Manfred Weber megszavazza

Szabadon voksolhatnak szerdán az Európai Néppár képviselői a Sargentini-jelentésről. A frakciót irányító Manfred Weber közölte, ő maga igennel szavaz majd. Orbán Viktor a néppárti frakció ülése után annyit mondott: meg akarjuk és meg is fogjuk nyerni jövőre az Európai Néppárttal közösen az EP-választásokat.

Rövid sajtótájékoztatóján Manfred Weber azzal indokolta döntését, hogy nem látott kompromisszumkészséget Orbán Viktor kormányfő részéről a Közép-európai Egyetem (CEU) és a civil szervezeteket érintő új törvények ügyében, de hozzátette, fenn akarja tartani hídépítő szerepét és folytatni kívánják a dialógust.

A jelentés keddi parlamenti vitájában Manfred Weber úgy fogalmazott "A migráció kérdésében lehetnek véleménykülönbségeink, de ha általánosságban azt mondjuk, hogy félni kell a muzulmánoktól, általánosságban támadunk egy vallást, akkor a dzsihadisták útjára lépünk, akik megpróbálnak konfliktust szítani a társadalmaink között."

A politikus ezzel indokolta, hogy szükség lehet az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítására Magyarországgal szemben, ha a kormány nem hajlandó megoldani bizonyos vitás kérdéseket.

A magyar miniszterelnök a vita során azzal vágott vissza Webernek a CEU-féle kritikára reagálva, hogy a vonatkozó bajor szabályozás szerinte szigorúbb a magyarnál, ezért párttársa „kettős mércét használt”.

Minderről ugyanakkor a vita után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón is beszélt Orbán Viktor. Arra a kérdésre ugyanis, hogy hajlandó-e kompromisszumra a Közép-európai Egyetem (CEU) és a civil szervezetekre vonatkozó új jogszabályok terén az Európai Néppárt támogatásának érdekében, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy

a kifogásolt kérdéseket a magyar emberek már eldöntötték, és ő nem változtathatja meg ezt a döntést, de ha még ezt is szeretné, a parlamenten soha nem mennének át ezek a javaslatok.

A Sargentini-jelentés jóváhagyásának esélyeiről Manfred Weber nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Az elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani, a jóváhagyáshoz azonban elengedhetetlen a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatása.

A szintén a néppárti csoporthoz tartozó Sebastian Kurz osztrák kancellár már a keddi plenáris vita előtt közölte, hogy támogatják a Sargentini-jelentést, mert az uniós szerződéseket senki nem sértheti meg.

A vitáról, Orbán Viktor felszólalásáról és sajtótájékoztatójáról itt és itt olvashat részletesen.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×