Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Orbán Viktor miniszterelnök (b2) az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén az EP épületében, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Mellette Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetője (j).
Nyitókép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Sargentini-jelentés: Manfred Weber megszavazza

Szabadon voksolhatnak szerdán az Európai Néppár képviselői a Sargentini-jelentésről. A frakciót irányító Manfred Weber közölte, ő maga igennel szavaz majd. Orbán Viktor a néppárti frakció ülése után annyit mondott: meg akarjuk és meg is fogjuk nyerni jövőre az Európai Néppárttal közösen az EP-választásokat.

Rövid sajtótájékoztatóján Manfred Weber azzal indokolta döntését, hogy nem látott kompromisszumkészséget Orbán Viktor kormányfő részéről a Közép-európai Egyetem (CEU) és a civil szervezeteket érintő új törvények ügyében, de hozzátette, fenn akarja tartani hídépítő szerepét és folytatni kívánják a dialógust.

A jelentés keddi parlamenti vitájában Manfred Weber úgy fogalmazott "A migráció kérdésében lehetnek véleménykülönbségeink, de ha általánosságban azt mondjuk, hogy félni kell a muzulmánoktól, általánosságban támadunk egy vallást, akkor a dzsihadisták útjára lépünk, akik megpróbálnak konfliktust szítani a társadalmaink között."

A politikus ezzel indokolta, hogy szükség lehet az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítására Magyarországgal szemben, ha a kormány nem hajlandó megoldani bizonyos vitás kérdéseket.

A magyar miniszterelnök a vita során azzal vágott vissza Webernek a CEU-féle kritikára reagálva, hogy a vonatkozó bajor szabályozás szerinte szigorúbb a magyarnál, ezért párttársa „kettős mércét használt”.

Minderről ugyanakkor a vita után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón is beszélt Orbán Viktor. Arra a kérdésre ugyanis, hogy hajlandó-e kompromisszumra a Közép-európai Egyetem (CEU) és a civil szervezetekre vonatkozó új jogszabályok terén az Európai Néppárt támogatásának érdekében, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy

a kifogásolt kérdéseket a magyar emberek már eldöntötték, és ő nem változtathatja meg ezt a döntést, de ha még ezt is szeretné, a parlamenten soha nem mennének át ezek a javaslatok.

A Sargentini-jelentés jóváhagyásának esélyeiről Manfred Weber nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Az elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani, a jóváhagyáshoz azonban elengedhetetlen a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatása.

A szintén a néppárti csoporthoz tartozó Sebastian Kurz osztrák kancellár már a keddi plenáris vita előtt közölte, hogy támogatják a Sargentini-jelentést, mert az uniós szerződéseket senki nem sértheti meg.

A vitáról, Orbán Viktor felszólalásáról és sajtótájékoztatójáról itt és itt olvashat részletesen.

Címlapról ajánljuk
Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×