Infostart.hu
eur:
359.55
usd:
315.48
bux:
144099.03
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Orbán Viktor miniszterelnök (b2) az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén az EP épületében, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Mellette Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetője (j).
Nyitókép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Sargentini-jelentés: Manfred Weber megszavazza

Szabadon voksolhatnak szerdán az Európai Néppár képviselői a Sargentini-jelentésről. A frakciót irányító Manfred Weber közölte, ő maga igennel szavaz majd. Orbán Viktor a néppárti frakció ülése után annyit mondott: meg akarjuk és meg is fogjuk nyerni jövőre az Európai Néppárttal közösen az EP-választásokat.

Rövid sajtótájékoztatóján Manfred Weber azzal indokolta döntését, hogy nem látott kompromisszumkészséget Orbán Viktor kormányfő részéről a Közép-európai Egyetem (CEU) és a civil szervezeteket érintő új törvények ügyében, de hozzátette, fenn akarja tartani hídépítő szerepét és folytatni kívánják a dialógust.

A jelentés keddi parlamenti vitájában Manfred Weber úgy fogalmazott "A migráció kérdésében lehetnek véleménykülönbségeink, de ha általánosságban azt mondjuk, hogy félni kell a muzulmánoktól, általánosságban támadunk egy vallást, akkor a dzsihadisták útjára lépünk, akik megpróbálnak konfliktust szítani a társadalmaink között."

A politikus ezzel indokolta, hogy szükség lehet az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítására Magyarországgal szemben, ha a kormány nem hajlandó megoldani bizonyos vitás kérdéseket.

A magyar miniszterelnök a vita során azzal vágott vissza Webernek a CEU-féle kritikára reagálva, hogy a vonatkozó bajor szabályozás szerinte szigorúbb a magyarnál, ezért párttársa „kettős mércét használt”.

Minderről ugyanakkor a vita után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón is beszélt Orbán Viktor. Arra a kérdésre ugyanis, hogy hajlandó-e kompromisszumra a Közép-európai Egyetem (CEU) és a civil szervezetekre vonatkozó új jogszabályok terén az Európai Néppárt támogatásának érdekében, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy

a kifogásolt kérdéseket a magyar emberek már eldöntötték, és ő nem változtathatja meg ezt a döntést, de ha még ezt is szeretné, a parlamenten soha nem mennének át ezek a javaslatok.

A Sargentini-jelentés jóváhagyásának esélyeiről Manfred Weber nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Az elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani, a jóváhagyáshoz azonban elengedhetetlen a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatása.

A szintén a néppárti csoporthoz tartozó Sebastian Kurz osztrák kancellár már a keddi plenáris vita előtt közölte, hogy támogatják a Sargentini-jelentést, mert az uniós szerződéseket senki nem sértheti meg.

A vitáról, Orbán Viktor felszólalásáról és sajtótájékoztatójáról itt és itt olvashat részletesen.

Címlapról ajánljuk
„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

Kiszelly Zoltán (Századvég) szerint a Fidesz elnöke úgy gondolhatja, hogy jönnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek majd segítenek a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságán. Horn Gábor (Republikon) szerint viszont a meghirdetett ellenállásnak nincs semmiféle társadalmi bázisa, sőt Orbán Viktor környezete sincs úgy elköteleződve már, mint régen.

Magyar Péter is felszólal, jön az új alkotmánybíró? Parlamenti hétfő

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szédítő összeggel fogadtak az AI-részvényekre a nyugdíjalapok: ezen múlhat milliók jövője

Szédítő összeggel fogadtak az AI-részvényekre a nyugdíjalapok: ezen múlhat milliók jövője

Az amerikai állami és önkormányzati nyugdíjrendszerek finanszírozási helyzete 2009 óta a legkedvezőbb szintre javult, ám a rendszerek így is 1130 milliárd dolláros hiánnyal küzdenek. Ez derül ki az Equable Institute "State of Pensions 2026" című éves elemzéséből, amely mind az 50 tagállam és Washington 253 nyugdíjrendszerét vizsgálta - írja a Pension Policy International. A szellemi műhely a veszélyekre is figyelmeztet: a nyugdíjalapok befektetései egyre koncentráltabbak, mostanra akár 600 milliárd dollárt tarthatnak az AI-szektorhoz kötődő papírokban, így egy piaci esés erősen megütheti az alapokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×