INFORÁDIÓ 
2018. november 13. kedd
Szilvia

sargentini-jelentés

reakciók

európai unió

Így reagált Európa a Sargentini-jelentés elfogadása után

Így reagált Európa a Sargentini-jelentés elfogadása után

Infostart / MTI

Az uniós tagállamok politikusai pártállásuktól függően nyilatkoznak a jelentés elfogadása után: a jobboldaliak szerint hiba volt, a baloldali, illetve liberális politikusok viszont üdvözlik az Európai Parlament döntését.

Sargentini üdvözölte, hogy az EP fellépett a magyarországi jogsértések ellen

Üdvözölte a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést összeállító Judith Sargentini, hogy az Európai Parlament (EP) a plenáris ülés szerdai szavazásán végre felelősséget vállalt és fellépett a magyarországi jogsértések ellen.

Strasbourgi sajtóértekezletén a zöldpárti képviselő azt mondta, hogy bár nincsenek konkrét határidők, a voksolás nyomán remélhetőleg hamarosan az uniós tagállamok kormányainak tanácsa elé kerül az ügy, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

Hozzátette, szeretné a miniszteri tanács ülésén ismertetni a jelentését, és esetleg valamikor az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján is.

"Büszke vagyok rá, hogy a jelentés megkapta az Európai Parlament támogatását, de ez elsősorban a magyar állampolgárok jogairól szól" - emelte ki.

Mint mondta, a testület fontos üzenetet fogalmazott meg, mégpedig azt, hogy kiáll minden európai, így a magyarok jogaiért, és megvédi közös értékeinket.

"Most az európai vezetőkön a sor, hogy felelősségüket felvállalva már ne csak a partvonalról nézzék végig, hogyan dől romba a magyar demokrácia. Ez a hozzáállás elfogadhatatlan a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletére épült Európai Unióban" - fogalmazott.

Kérdésre válaszolva leszögezte: nincs semmi baja Magyarországgal, kifejezetten szereti a magyar kultúrát, a magyar borokat,

mindössze a kormánnyal kapcsolatosan vannak kifogásai, amiért intézkedéseivel "lábbal tiporja az állampolgárok jogait".

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke eközben kijelentette: ha EP-képviselő lenne, igennel szavazott volna a jelentésre. Jelezte, a brüsszeli testület a rendelkezésére álló eszközökkel lép fel, kötelezettségszegési eljárásokat indít az uniós jogot sértő tagállamokkal szemben.

"Egyetértek a mai döntéssel" - húzta alá.

Udo Bullmann, az EP szociáldemokrata frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy "nem fogják tétlenül nézni, ahogy Magyarország belecsúszik egy autoriter rendszerbe". "Orbán Viktor kormánya immár hét éve dolgozik a hatalmával szemben fékeket és ellensúlyokat jelentő független szervezetek felszámolásán, de ma azt mondtuk, hogy ami elég, az elég" - közölte.

Az EP 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadta el a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést, amelyben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak például az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióval, illetve a tudományos élet, a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a vallás szabadságával összefüggésben is.

CDU-s politikus: története egyik legnagyobb hibáját követte el az EP

Története egyik legnagyobb hibáját követte el az Európai Parlament "Magyarország megbüntetésével" - jelentette ki a Sargentini-jelentés elfogadásáról Arnold Vaatz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője szerdán Berlinben.

A magyar közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy nagyon sajnálja az EP döntését, és azt is, hogy számos párttársa részt vett a "Magyarország elleni büntető akcióban".

Az EP döntésének "pusztító" hatása lesz, mert "a kelet-európai országok az eddiginél is komolyabban elgondolkodnak azon, hogy miként fordulhatnak el Európától nagyobb anyagi veszteség nélkül" - mondta Arnold Vaatz.

A Sargentini-jelentésben a magyar sajtó helyzetéről tett megállapításokat bírálva hozzátette: a jelentés nyugat-európai készítői abból indulnak ki, hogy Nyugat-Európában természetes adottság a sajtó teljes szabadsága, holott a német média működését tekintve kérdés, hogy ez valóban így van-e.

Kiemelte: számos felmérés bizonyítja, hogy Németországban az újságírók nagyjából 80 százaléka baloldali pártok híve.

Mint mondta, a jelentést összeállító nyugati politikusok nem élték meg az 1989-90 előtti, pártállami sajtóirányítás rendszerét, amelyben minden egyes szóról a pártközpont döntötte el, hogy bekerülhet-e az újságokba.

A jelenkori magyar sajtóviszonyokat ehhez a rendszerhez hasonlítani annyira súlyos melléfogás, hogy hatására "a nullához közelít" majd a kelet-európai társadalmak hite abban, hogy az EU fel tudja fogni a valóságot és meg tudja érteni a társadalmi folyamatokat.

A CDU/CSU frakcióvezető-helyettese előítéletekkel és ideológiai elfogultságokkal terhelt, professzionális elemzést nélkülöző dokumentumnak nevezte a Sargentini-jelentést.

Maas: az EU alapvető értékei nem képezhetik vita tárgyát

Az Európai Unió alapvető értékei nem képezhetik vita tárgyát - jelentette ki Heiko Maas német külügyminiszter szerdán a Bundestagban annak kapcsán, hogy napirendre került az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás lehetséges megindítása Magyarország ellen.

A szociáldemokrata politikus hangsúlyozta, hogy az EU többet jelent "a belső piac és a kohéziós alapok vegyületénél".

Az unió értékközösség, amely a szabadságon, demokrácián és jogállamiságon alapul - fogalmazott a német külügyminiszter. "Nem engedünk az alapvető értékekből" - tette hozzá.

Leszögezte: az olyan kijelentésekre, mint Amerika az első, Oroszország az első és Kína az első, a válasz nem az, hogy Európa az első, hanem az, hogy "egyesült Európa".

Elengedhetetlen azonban az európai projekt társadalmi támogatottsága is. "Nem szabad megengednünk, hogy populisták és nacionalisták Európát fenyegessék" - hangoztatta Heiko Maas.

A cseh képviselőház alelnöke elutasította és bírálta az EP döntését

A cseh képviselőház alelnöke nagy hibának minősítette az Európai Parlament döntését, miszerint megindulhat az eljárás Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján.

"Ez nagy hiba" - jelentette ki Petr Fiala szerdán a cseh közszolgálati hírtelevízióban (CT24). "Az ilyen lépések ahhoz, vezetnek, hogy az államok kölcsönösen nem bíznak egymásban" - tette hozzá.

A jobboldali politikusnak, aki az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke, az a meggyőződése, hogy "ez nem jó út az európai együttműködés, a bizalom megerősítéséhez". Szerinte a kölcsönös bizalom megerősítése az egyetlen út, amely az Európai Uniót kivezetheti a folyamatosan meg-megújuló válságokból.

Petr Fiala úgy vélte: Csehországnak most egyetlen lehetősége van, mégpedig az, hogy kiálljon visegrádi szövetségesei, tehát Magyarország és Lengyelország mellett, és elutasítsa az európai intézmények e két ország ellen tett hasonló lépéseit.

"Nemcsak arról van szó, hogy tagjai vagyunk egy közép-európai csoportosulásnak, de arról, hogy nekünk (Csehországnak) is érdekünk, hogy ilyen eljárások ne induljanak el" - fejtette ki a parlamenti alelnök. Figyelmeztető példaként emlékeztetett: a múltban az EU eljárást kezdeményezett Ausztria ellen, amikor az akkori szélsőjobb bekerült a parlamentbe, de az végül is kudarccal végződött. Az egyetlen eredmény az volt, hogy nőtt az osztrák közvélemény bizalmatlansága az EU iránt.

Franciaország üdvözli az Európai Parlament határozatát

Franciaország üdvözli az Európai Parlament "erős jelzését", amellyel szerdán elítélte az uniós értékek "rendszerszintű fenyegetettségét" Magyarországon, és elindított egy "olyan ritka eljárást", amely szankciókhoz is vezethet a magyar kormány ellen - tudatta szerdán a francia elnöki hivatal.

Az elnöki hivatal üdvözölte, hogy a döntés olyan "széles támogatottsággal" történt, amelynek köszönhetően "az európai pártokon belül is egyértelművé vált a helyzet,

mindenekelőtt az Európai Néppárton belül", ahogy azt Emmanuel Macron francia elnök a múlt héten remélte.

A köztársasági elnök múlt csütörtökön Luxembourgban felszólította a konzervatív pártokat tömörítő EPP-t, hogy - mint fogalmazott - tegye világossá álláspontját, szerinte ugyanis választania kell, hogy Angela Merkel német kancellárt vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt támogatja.

Matteo Salvini támogatásáról biztosította Orbán Viktort

Matteo Salvini, a Liga olasz kormánypárt vezetője, belügyminiszter közösségi oldalán fejezte ki támogatását Orbán Viktornak az Európai Parlamentben (EP) tartott szavazást követően szerdán.

Bejegyzésében Matteo Salvini kiemelte Orbán Viktornak az EP-ben tartott előző napi beszéde azon mondatait, amelyekben a magyar kormányfő kijelentette, hogy Magyarország nem enged a zsarolásnak és megvédi határait.

A Liga vezetője bátornak nevezte Orbán Viktor szavait, és támogatását fejezte ki a magyar miniszterelnöknek. Matteo Salvini azt írta: "NEMET kell mondani a szankciókra, NEMET egy szabadon megválasztott kormány elítélésére".

Maurizio Gasparri, a Silvio Berlusconi által vezetett Hajrá Olaszország (FI) szenátora hihetetlennek nevezte az EP "Orbán-ellenes" döntését. Kijelentette, a magyar miniszterelnök mindig magáénak mondhatja az olasz jobbközép elismerését azért az egyértelmű és következetes kiállásért, amellyel a keresztény értékeket és a saját történetére, szerepére, identitására büszke Európát védi. Az olasz politikus kiemelte, hogy az EP döntésének semmilyen következménye nem lesz, mivel a tagállamok kormányai ezt nem fogják megerősíteni.

Laura Boldrini a baloldali Szabadság és Egyenlőség (LeU) képviselője, a római parlament alsó házának volt elnöke üdvözölte a Magyarországról szóló EP-szavazás eredményét.

A képviselő Giuseppe Conte kormányfőt kérdezte arról, hogy miként foglal állást, miután az egyik kormánypárt Liga a Sargentini-jelentésre igennel, a másik kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S) pedig nemmel voksolt.

Lengyel parlamenti alelnök: a döntés megkérdőjelezi az EU egységét

Az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben megkérdőjelezi az Európai Unión (EU) belüli szolidaritást és egységet - hangsúlyozta szerdán az MTI-nek nyilatkozva Ryszard Terlecki, a lengyel alsóház alelnöke, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) frakcióvezetője.

A lengyel politikus szerint a döntés rossz, mert konfliktust teremt a különféle kérdésekre vonatkozó tagállami és az uniós döntéshozatal között.

Szerinte a Sargentini-jelentés megszavazása azért is kockázatos, mert a jövő évi európai parlamenti választások előtt "megerősíti a széttartó tendenciákat". "Mi is, a magyarok is az EU megmaradása (...), fejlődése és megerősítése mellett állunk ki, nem egyezünk bele viszont, hogy az unió megkérdőjelezze a demokratikus választások eredményét (...), a demokratikus kormányzást a tagállamokban" - húzta alá Terlecki.

Arra a kérdésre, hogy az EP-szavazás eredménye milyen hatással lehet a közép-európai térségre, Terlecki úgy válaszolt: "az EU-n belül a mi régiónkkal kétségtelenül rosszabbul bánnak, mint a +régi unióval+, az uniós intézmények vezetésében egyes politikusok arra törekednek, hogy több sebességre osszák Európát".

"Ebbe mi nem egyezünk bele, és szerintem a magyarok sem helyeslik" - mondta. Meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország e téren szolidárisan cselekszik. Az uniós helyzet a kelet-közép-európai térség többi országát is arra készteti, hogy megerősítsék együttműködésüket, a Balti-tengertől a Földközi-tengerig - szögezte le Terlecki.

Arra vonatkozóan, hogy egyes térségbeli EP-képviselők, köztük az Európai Néppárt lengyel tagjai a Sargentini-jelentés mellett szavaztak, Terlecki leszögezte: sajnos sem Lengyelországban, sem más államokban a pártok nem szoktak konszenzusra jutni a külpolitikában.

A horvát jobboldali pártok nem támogatták a különjelentést

A horvát jobboldali pártok nem támogatták a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az Európai Parlamentben (EP) - közölte az N1 horvát hírcsatornának adott interjúban szerdán Strasbourgban Dubravka Suica, a horvát kormányzó jobboldali párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) EP-képviselője.

Mint mondta, Magyarország szomszédos ország, amellyel jószomszédi viszonyt szeretnének ápolni.

Az európai bíróságok előtt számos eljárás folyik Magyarország ellen, amelyeknek meg kellene várni az eredményét - hangsúlyozta a képviselő.

Úgy vélte, jól döntöttek, hogy nemmel szavaztak.

Szavai szerint "a jelentés érdekes, így is, úgy is meg lehetett írni".

Kiemelte, hogy a szerző baloldali, a jelentés pedig szerinte az Európai Néppártot akarja megosztani, ami elfogadhatatlan a HDZ számára.

"Azt szeretnénk, ha a csoport egységes maradna. Jogot kaptunk a szabad döntésre, a szabad gondolkodásra. Úgy ítéltük meg, hogy a bíróság döntéséig mi így voksolunk. Semmi drasztikus dolog nem történt, mindenkit tiszteletben kell tartani, ez a demokrácia" - húzta alá Dubravka Suica.

Nyitókép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
A címlapról ajánljuk

A héten már havazhat

A héten már havazhat

A hét elején napközben helyenként akár még 20 fok is lehet, aztán fokozatos lehűlés kezdődik....
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
 
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH