eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Strasbourg, 2013. július 2.Az Európai Parlament által közreadott képen Judith Sargentini, a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja holland tagja felszólal a Rui Tavares portugál zöldpárti európai parlamenti képviselő által készített, a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló jelentésről folytatott vitán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2013. július 2-án. (MTI/EP/Fred Marvaux)
Nyitókép: MTI/EP/Fred Marvaux

Sargentini 12 pontja: itt a jelentés kivonata magyar nyelven

A BruxInfo elkészítette a Sargentini-jelentés kivonatos ismertetését.

Judith Sargentini Magyarországról szóló jelentése – amiről a tervek szerint a keddi plenáris vitát követően szerdán szavaz az EP – formailag az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány, amely arra szólítja fel a Tanácsot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően állapítsa meg, hogy fennáll-e vagy sem az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértésének egyértelmű veszélye.

A négy kísérő szakbizottsági véleménnyel, a magyar kormányt támogató kisebbségi véleménnyel, továbbá a mellékletekkel majdnem 70 oldalnyi jelentés érdemi része (34 oldal) az állásfoglalásra irányuló indítványból (magyarán a javasolt következtetéseket), az indítványnak a jelentésben tett észrevételeket részletese kibontó, 26 oldalas mellékletéből (a jelentés érdemi részéből) és a 3 oldalas indoklásból áll, amiben a jelentéstevő kifejti, miért lát rendszerszintű fenyegetést a jogállamra nézve Magyarországon és miért tartja szükségesnek az uniós szintű fellépést a problémák orvoslására - írja a BruxInfo.

A jelentés kivonatos szövege a BruxInfo oldalán olvasható.

A teljes szöveg itt található.

Indoklásának központi eleme, hogy bár az Európai Bizottság és az Európai Parlament az elmúlt évekbenkülönféle módon számos kísérletet tett a Magyarországon felmerült aggályokkal, „a jogállamiság védelme érdekében azonban nem történt lényeges változás Magyarországon.

Továbbra is az indoklás részében hangsúlyozza, hogy az eljárás a Tanács egészének, nem pedig a vizsgált tagállamnak ad feladatot, mivel az említett problémák orvoslására szolgáló, a 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás megindítása előtt alkalmazott eszközök és lehetőségek nem jártak eredménnyel.

Ami a módszertani kérdéseket illeti, Sargentini leírja, hogy párbeszédet folytatott az Európai Bizottság képviselőivel, az Alapjogi Ügynökséggel, az Európa Tanács emberi jogi biztosával, a Velencei Bizottsággal, az Európa Tanács főtitkárának migrációs és menekültügyi különleges képviselőjével, a Lanzarote-i Bizottsággal, a magyar kormány képviselőivel, valamint egy sor brüsszeli, strasbourgi és budapesti nem kormányzati szervezettel és tudományos szakemberrel.

„Minden megfogalmazott észrevétel harmadik felek, gyakran az Európa Tanács, az ENSZ vagy az EBESZ véleményén alapszik, olykor pedig nemzeti vagy nemzetközi bíróságok ítéletein” - teszi hozzá.

A fentiekben vázolt eljárás alapján az előadó úgy véli, fel kell kérni a Tanácsot, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy helyreállítsa a befogadó demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogok tiszteletben tartását Magyarországon.

Az indítvány tisztázza (majd a mellékletben részletesen is tárgyalja), hogy

a Parlament (illetve ebben a pillanatban a jelentéstevő) aggályai a következő kérdésekre vonatkoznak:

(1) az alkotmányos és a választási rendszer működése;

(2) az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;

(3) a korrupció és az összeférhetetlenség;

(4) a magánélet védelme és az adatvédelem;

(5) a véleménynyilvánítás szabadsága;

(6) a tudományos élet szabadsága;

(7) a vallásszabadság;

(8) az egyesülési szabadság;

(9) az egyenlő bánásmódhoz való jog;

(10) a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;

(11) a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;

(12) a gazdasági és szociális jogok.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×