Infostart.hu
eur:
364.13
usd:
315.68
bux:
149697.27
2026. augusztus 12. szerda Klára
Strasbourg, 2018. július 4.Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Európai Parlament/Fred Marvaux)
Nyitókép: MTI/EPA/Európai Parlament/Fred Marvaux

A Sargentini-jelentésben visszaélhettek két magyar egyetem nevével

Több tekintélyes magyar egyetem nevével is visszaélhetett a Sargentini-jelentés, az érintettek között a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az ELTE jogi kara is szerepel - írja keddi számában a Magyar Idők. Az érintett egyetemek tagadják, hogy segítettek a jelentés összeállításában.

A Magyar Idők szerint a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó tanulmány végén található mellékletben azon szervezetek között sorolják fel a Pécsi Tudományegyetemet és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát, amelyektől a jelentés előadója - Judith Sargentini európai parlamenti képviselő - észrevételeket és hozzájárulásokat kapott.

A lista a jelentés szövege szerint szigorúan önkéntes alapon készült, az előadó kizárólagos felelőssége mellett - írja a napilap.

Kottász Gergely, az egyetem sajtóreferense a Magyar Időknek elmondta: megdöbbenéssel látták a PTE nevét a felsorolásban, hiszen az intézmény vezetése nem nyújtott adat- vagy információszolgáltatást semmilyen jelentéshez, és nem is rendelkezik ezzel kapcsolatos információval.

Az ELTE jogi karának dékáni titkársága a lapnak úgy reagált: egyáltalán nem járultak hozzá az egyetem megemlítéséhez, sőt áprilisban, amikor észlelték, hogy szerepelnek a Sargentini-jelentésben, levélben tiltakoztak, amelyben kérték, hogy vegyék le az egyetem jogi karát a listáról, de semmilyen választ nem kaptak.

A precedens.mandiner.hu-nak a birtokába jutott és nyilvánosságra hozta a Menyhárd Attila, a jogi kar dékánja által Judith Sargentininek írt levelet.

Az áprilisi keltezésű, angol nyelvű levélben a dékán azt kéri az EP-képviselőtől: orvosolja az adminisztratív hibát, és ne hivatkozzon semmilyen módon az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára a dokumentum későbbi változataiban, mivel a jogi kar nem adott sem információt, sem észrevételt a jelentéstervezethez, valamint az intézmény sem volt semmilyen kapcsolatban az előadóval.

A precedens.mandiner. hu azt írja, Sargentini nem fogadta meg a dékán kérését, így a jelentés végső, szavazásra előterjesztett változatában is hivatkozik az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára.

A portál szerint a Magyarországról szóló jelentéshez a melléklet szerint több médium mellett észrevételeket szolgáltathatott például a Közép-európai Egyetem, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Open Society European Policy Institute, a Transparency International, valamint az Alapjogokért Központ, a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve a röszkei tranzitzóna több magyar kormánytisztviselője.

Az Európai Parlament Orbán Viktor miniszterelnök részvételével kedden vitázik, majd szerdán szavaz a Sargentini-jelentésről, amely szerint fennáll az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének veszélye, így indokoltnak véli a 7-es cikk szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

A többlépcsős eljárás végső soron akár az érintett tagállam szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet.

Címlapról ajánljuk
Felpörög a metróhosszabbítás – itt vannak a feladatok, ingatlanokat is meg kell vennie a fővárosnak

Felpörög a metróhosszabbítás – itt vannak a feladatok, ingatlanokat is meg kell vennie a fővárosnak

A 3-as metró harminchat évvel ezelőtt érte el Újpest-Központot, ám a tervek ellenére sosem folytatták. A BKK előkészítette a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbításának engedélyezési terveit, és a kormány által júliusban meghirdetett Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tartalmazza a metróvonal meghosszabbítását, első szakaszként Rákospalota-Újpestig. Sok feladat van, a határidő rövid, és a két új megállóval nem jönnek majd új szerelvények.

Több napos fesztivállá változik augusztus huszadika, 18 helyett 4 milliárd forintból – kormányzati bejelentés

Hat hét alatt összerakta a Centrum Production az augusztus 20-ai ünnepségsorozat művészeti koncepcióját, ahol mindenki ízlésének próbálnak megfelelni, augusztus 19-től egészen 23-ig. A drón-, fény- és tűzijátékshow-ban kicsúcsosodó események idén a budai rakpartról lesznek a legjobban láthatók, és az ünnepségsorozat az eddigi 18 helyett 4 milliárd forintból kijönnek. Lesz olcsó ásványvíz és sör is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába: Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról, amiről rendkívüli tájékoztatót is tart. Nem ez az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×