Nem lehetnek ott az európai országok az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon, mert ellenségesek Oroszországgal szemben – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a konfliktus rendezéséről szerdán Moszkvában megrendezett nagyköveti kerekasztal-megbeszélésen.

„Európa nyilvánvalóan arra törekszik, meglehetősen szemérmetlenül, hogy helyet harcoljon ki magának a tárgyalóasztalnál, bár az általa vallott álláspont – a revansizmus és Oroszország stratégiai legyőzése – miatt természetesen nincs keresnivalója a tárgyalóasztalnál” – mondta.

Lavrov szerint Kijev igyekszik elszabotálni Washington konfliktusmegoldási stratégiáját, amely a kiváltó okok felismerésén és megszüntetésén alapul, emellett pedig Ukrajna és Európa arról próbálja meggyőzni Donald Trump amerikai elnököt, hogy hagyjon fel a béketeremtő erőfeszítéseivel.

„Ő (Volodimir Zelenszkij ukrán elnök) lényegében nem akarja, hogy a nyugati józan erők józan politikát folytassanak” – nyilatkozott.

Az orosz diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy az ukrán fél elutasítja az alaszkai amerikai–orosz csúcstalálkozó eredményeinek Steve Witkoff, fehérházi különmegbízottja által adott értékelését.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak azt mondta, hogy az ukrajnai békefolyamat ellenzői szándékosan elszabotálják az alaszkai orosz-amerikai megállapodásokat. Hangsúlyozta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok „teljeskörű kapcsolatban állnak egymással, a párbeszéd különböző csatornákon folytatódik”.

„El kell érni, hogy az a hatalmas lendület, amely a vezetők találkozóját követően Anchorage-ben keletkezett, valódi megállapodásokká alakuljon át” – nyilatkozott Rjabkov, megjegyezve, hogy ezzel kapcsolatban problémák merültek fel, a megállapodások szabotálása miatt.

A diplomata szerint lelepleződött „annak, az eurobürokrácia és számos befolyásos európai főváros által követett a vonalnak a lényege, amely teljesen elutasítja a rendezésre irányuló bármilyen szándékot”.

Lavrov a kerekasztal-megbeszélésen hangsúlyozta, hogy Moszkva ragaszkodik az olyan biztonsági garanciák elfogadásához, amelyek megfelelnek a Nyugat korábbi, nemzetközi dokumentumokban rögzített kötelezettségvállalásainak.

A moszkvai diplomácia vezetője azt mondta, hogy orosz hadsereg sosem mért csapást a békés lakosságra és a polgári infrastruktúrára. Ugyanakkor kifogásolta, hogy az ENSZ védelmébe veszi a „kijevi rezsimet”, szemet hunyva a humanitárius jogot sértő cselekedetei felett. Mint fogalmazott, a világszervezet vezetése egyre gyakrabban áll Oroszország ellenfeleinek oldalára, ami aláássa a szervezet tekintélyét.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti hadifogolycsere jelenleg „szünetel”, de úgy vélekedett, hogy a folyamat folytatódhat majd. Megismételte, hogy Moszkva számára a politikai és diplomáciai eszközökkel történő rendezés a legkedvezőbb megoldás az ukrán válságra.

Az uniós szankciókra kitérve azzal vádolta meg az EU-t, hogy folytatja "ellenséges politikáját" Oroszországgal szemben. „Tévesen azt feltételezik, hogy a szankciós politika folytatása befolyásolhatja az Oroszországi Föderáció politikáját" – mondta.

Érvelése értelmében az elmúlt három évben elfogadott 18 korábbi csomag "egyértelműen bizonyította", hogy Oroszország "nem érzékeny ezekre a szankciókra".

Peszkov arról is szólt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „rendkívül pozitívan értékeli a Zapad-2025 hadgyakorlat lefolyását és eredményeit”. Azt mondta, hogy Valerij Geraszimov vezérkari főnök azért nem jelent meg Putyinnal együtt a mulinói gyakorlóterepen, mert a "különleges katonai művelet" általános koordinációjával van elfoglalva.

Rjabkov közölte, hogy Oroszország, Fehéroroszországtól elérően, nem hívott meg amerikai megfigyelőket saját területén a hadgyakorlatra.