Infostart.hu
eur:
356.23
usd:
306.33
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Rishi Sunak brit miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia, Joe Biden amerikai elnök, Kisida Fumio japán, Justin Trudeau kanadai és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az Európai Bizottság elnöke a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 vezetői (b-j) Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel (j3) sajtóértekezletet tartanak a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Golovkin

Eldőlt: jelentős katonai segítséget ad a G7 Ukrajnának

A biztonsági garanciákról szóló deklarációt már alá is írták a NATO-csúcson. Most először tesz ilyet a hét vezető ipari hatalom alkotta csoport.

A biztonság nem csak regionális, hanem globális ügy, ezért kiemelten fontos, hogy a NATO és a vele együttműködő partnerországok közösen lépjenek fel a globális kihívások ellen - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Vilniusban azt követően, hogy befejeződött a NATO kétnapos csúcstalálkozója, amelynek fő témája Oroszország Ukrajna elleni háborúja volt.

A találkozó a NATO-tagországok és Ukrajna kormányfői találkozójával ért véget, előtte pedig a szövetség tagországainak állam-, illetve kormányfői Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Ausztrália és az Európai Unió vezetőivel folytattak eszmecserét. A záró sajtótájékoztatón Stoltenberg a szövetség előtt álló egyik legfontosabb feladatnak annak elősegítését mondta, hogy az ukrajnai háború véget érjen. Ehhez szükség van arra, hogy Kijev megkapja a védekezéshez szükséges nemzetközi támogatást - szögezte le.

A csúcstalálkozón a világ legfejlettebb iparú országainak csoportja (G7) közös nyilatkozatot írt alá arról, hogy egy nemzetközi keretterv révén lehetővé teszik Ukrajna hosszú távú védelmi támogatását két- és többoldalú megállapodások alapján.

Technikai és anyagi segítségről egyaránt szó van,

amely a fejlett katonai felszerelésektől, a kiképzésen és a hírszerzési együttműködésen át az internetes támadások elleni védekezésig terjed.

Andrzej Duda lengyel államfő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Vilniusban döntések "egész sora" született, amely Ukrajnát közelebb viszi a NATO-hoz. Joe Biden amerikai elnök pedig azt mondta, hogy "bátorságból Ukrajna példát mutatott az egész világnak".

Stoltenberg kiemelte, hogy a csúcstalálkozón megerősítették: Ukrajna csatlakozni fog a NATO-hoz, amikor az ehhez szükséges feltételek teljesülnek. A NATO együttműködő partnereivel szerdán folytatott találkozók különösen fontosak voltak, hiszen a legsúlyosabb nemzetközi kihívásokkal valamennyiüknek szembe kell nézniük. Megemlítette, hogy ebben több területen Kína is részt vesz.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg elmondta még: továbbra is asztalon van az a lehetőség, hogy a NATO irodát nyit Tokióban. Emmanuel Macron francia elnök mindazonáltal ebben a témában úgy nyilatkozott, hogy a szövetség számára fontosabb a szoros együttműködés Japánnal, mint a fizikai jelenlét ott.

Beszélt Stoltenberg arról, hogy a védelmi kiadások megfelelő szintje is a biztonsági garanciák közé tartozik. Ezért is szükséges, hogy minden NATO-tagország teljesítse a GDP-arányosan két százalékos minimális célkitűzést e kiadások terén.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentett Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentett Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×