Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Rishi Sunak brit miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Mircea Geoana, a NATO főtitkár-helyettese (b-j) a NATO-Ukrajna Tanács ülésén a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Volodimir Zelenszkij: a NATO-csúcs jó eredményeket hozott

A nyugati szövetségesek legfontosabb feladata változatlanul az, hogy megfelelő mennyiségű fegyverrel támogassák Ukrajnát az Oroszország elleni harcban - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a NATO-csúcstalálkozó során Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megtartott közös sajtótájékoztatóján.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos legnagyobb veszély Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai győzelme lenne, emiatt nem szabad felhagyni Kijev támogatásával - hangoztatta a főtitkár.

"Ukrajnának joga van hozzá, hogy önállóan döntse el, melyik utat választja, a döntés nem Moszkvát illeti meg" - mondta Stoltenberg.

"Már várom a napot, amikor szövetségesekként üdvözölhetjük egymást" - mondta Zelenszkijnek a NATO-főtitkár, aki aláhúzta: Ukrajna jelenleg közelebb áll a NATO-hoz, mint valaha.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a NATO-csúcs jó eredményeket hozott, noha még jobb lett volna, ha Kijev meghívást kap a katonai szövetségtől. Elismerte ugyanakkor annak jelentőségét, hogy Ukrajna előtt a tagsági akcióterv végrehajtása nélkül nyílt meg a csatlakozáshoz vezető út, valamint örömmel fogadta a Kijevnek szánt fegyverszállítmányokról érkező pozitív híreket.

Hangsúlyozta egyúttal, hogy országának nagy hatótávolságú fegyverekre van a legnagyobb szüksége: ennek kérdését pedig a Joe Biden amerikai elnökkel közös tárgyalásának napirendjére tűzi. Háláját fejezte ki egyúttal, amiért az amerikai elnök jóváhagyta, hogy Washington kazettás bombákat szállítson Kijevnek. Mint elmondta, a bombák nagyon kellenek Ukrajna védelméhez, és az Oroszország által megszállt területek visszafoglalásához.

Az ukrán elnök kiemelte: véleménye szerint a NATO-nak legalább akkora szüksége van Ukrajnára, mint Ukrajnának a NATO-ra.

(A nyitóképen: Rishi Sunak brit miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Mircea Geoana, a NATO főtitkár-helyettese (b-j) a NATO-Ukrajna Tanács ülésén a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én.)

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×