Infostart.hu
eur:
392.32
usd:
339.09
bux:
122655.67
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének felvételén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pódiumbeszélgetésen vesz részt a NATO-tagországok kétnapos csúcstalálkozóján Vilniusban 2023. július 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/NATO

Nem csak azért előszobáztatja a NATO Ukrajnát, mert nem akar hadba lépni Oroszországgal

Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője az InfoRádióban tisztázta, Oroszország sok szempontból túlságosan "bent van" Ukrajnában ahhoz, hogy a háború lezárása önmagában elég legyen Ukrajna felvételéhez.

A vilniusi NATO-csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy az Oroszország indította háború befejeződése után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez. Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint azonban a belépés a harcok után sem lesz egyszerű feladat Kijevnek.

"Ukrajna ha most csatlakozna a NATO-hoz, az azt jelentené, hogy a NATO is részese a háborúnak. Ha ezt továbbgondoljuk,

Oroszország hagyományos fegyverzetben sokkal gyengébb, mint a NATO, különösen mint az Egyesült Államok, ez pedig azt jelentené, hogy a háború előbb-utóbb a tömegpusztító fegyverek területére megy át.

Ezt senki nem akarhatja" - magyarázta.

Hogy milyen feltételeket szabhat még a NATO Ukrajnának, arról azt mondta, nyilván katonaiakat, biztonságiakat - "Ukrajna azért erősen áthatott az orosz hírszerzés által; nem kevés árulás történt különösen a déli fronton, az oroszok ilyen értelemben mélyen bent vannak, kockázat tehát egy olyan országot bevenni, amíg ilyen elemek vannak" - és politikaiakat, amelyekről bármely tagállam mondhatja, hogy "ez még nem elég", legyen szó kisebbségekről, jogállamról. És hát minden NATO-tagállamnak bele kell egyeznie a csatlakozásba - tette hozzá.

Megjegyezte, a NATO egésze nem ajánl fegyvereket, ezzel szemben aknamentesítést és kiképzést igen. Egyes országok viszont tényleg tettek fontos vállalásokat.

"Franciaország egy 300 kilométeres hatótávolságú rakétát ad, Németország közben újabb csomagot jelentett be, az Egyesült Államok is jelentős lépéseket közölt. De ezek a támogatások az én értelmezésemben nem elegendők ahhoz, hogy a hagyományos orosz hadsereget legyőzzék" - fejtegette.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a vilniusi NATO-csúcson csalódottságának adott hangot amiatt, hogy nem kapott Ukrajna NATO-meghívót. Ezt magyarázva Demkó Attila elmondta, a NATO és Ukrajna között eddig is volt párbeszéd, ennek most megemelték a szintjét bizottságról tanácsra, Ukrajna ezzel kiemelt keleti ország lett, éppen Oroszország helyett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csatatér: megőrizné a budapesti 15-ös körzetet a Fidesz, a Tisza, a DK és a Kutyapárt is ellenfél

Csatatér: megőrizné a budapesti 15-ös körzetet a Fidesz, a Tisza, a DK és a Kutyapárt is ellenfél

Budapest legkeletibb, 15-ös választókörzetében volt a legszorosabb a verseny 2022-ben – és ez volt az egyetlen egyéni körzet, ahol a Fidesz akkor nyerni tudott a fővárosban. A kormánypártok ugyanazt a jelöltet, Dunai Mónikát indítják, miközben a Tisza jelöltje, Porcher Richárd eredményét a DK-s Gy. Németh Erzsébet és 2022-höz hasonlóan újrainduló kutyapárti Szin Richárd is befolyásolhatja – így izgalmasnak ígérkezik a verseny.

Varga Mihály az új alapkamatdöntésről: az iráni háború miatt óvatosság és bizonytalanság ébredt

A döntést indokló tájékoztatón a jegybankelnök elmondta, a tanács áttekintette a makrogazdasági és pénzügyi folyamatokat. Említése szerint a környezet bizonytalanságát az iráni háború és a pénzügyi stabilitás megingása okozza, de az iráni válsághoz hasonló hatás volt látható már 2022-ben is. Az energiaszükséglet miatt devizalikviditási igény biztosításáról is döntött a Monetáris Tanács. Itt a frissített inflációs és GDP-előrejelzés.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Új biztonsági vezetőt kapott Irán, súlyos támadás érte Tel-Avivot – Híreink a közel-keleti konfliktusról kedden

Új biztonsági vezetőt kapott Irán, súlyos támadás érte Tel-Avivot – Híreink a közel-keleti konfliktusról kedden

Kedden is folytatódnak az amerikai és izraeli támadások Irán (és Libanon) ellen, miközben Irán is folytatja csapásait az öbölállamok és Izrael ellen. Tel-Aviv központjában egy 100 kg-nyi robbanóanyagot szállító rakéta csapódott be, hatan könnyebben megsérültek, több épületben is hatalmas károk keletkeztek. Kedden kinevezték Irán új biztonsági vezetőjét, miután egy hete egy légicsapásban életét vesztette Ali Laridzsáni: az új főnök, Mohammad Bagher Zolghadr korábban az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka volt. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legújabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×