Magyarország nem a törökök döntésére vár a svéd NATO-csatlakozás ügyében – ezt Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke július 6-án, csütörtökön mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Mi akkor döntünk erről, amikor akarunk, és a törökök is akkor döntenek erről, amikor akarnak. Mindenesetre a svédekben azért van valami tenyérbemászó érzéketlenség mások érdekeivel kapcsolatban, mert miközben azért Törökország a NATO második legerősebb hadseregét mondhatja magáénak, és mégiscsak egy Magyarországnál tízszer nagyobb lélekszámú ország, és a gazdasági potenciálja is számottevő, egészen jól elvan magában, európai uniós meg egyéb tagság nélkül, azt a minimális gesztust nem hajlandó megtenni a svéd politikai elit és benne a törvényhozás, hogy megtiltsa azt, hogy Koránt lehessen égetni a szólásszabadság jegyében. Nem tudom, hogy a svédek kinek képzelik magukat, vagy komolyan veszik-e, vagy tényleg akarnak-e csatlakozni a NATO-hoz, mert ahogy most nézem a svédországi eseményeket, úgy látom, hogy egy darabig ez nem lesz napirenden a török parlamentben."

Néhány nappal később, július 10-én, hétfőn a török elnök beleegyezett abba, hogy a parlament elé terjessze a svédek NATO-csatlakozási kérelmét. Tárik Demirkán, a Türkinfó főszerkesztője szerint Recep Tayyip Erdogan megkérte ennek az árát: Törökország amerikai harci repülőgépeket akar.

"F-16-osok és F-35-ösök kérdésében is van vita, de a washingtoni nyilatkozatok sokkal engedékenyebbek voltak. Azokat a repülőgépeket valószínűleg Ankara meg fogja kapni, amelyekkel kapcsolatosan az üzletet menet közben Washington leállította, embargót alkalmazott azért, mert Törökország Oroszországgal légvédelmi rendszerek ügyében és más kérdésekben nagyon közeli kapcsolatba került."

Törökország azt is elérte, hogy Svédország szigorítja a terrorizmus és a kurd szeparatista mozgalmak elleni fellépését. Ezt Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa mondta az InfoRádióban.

"Alkotmányt, illetve külön törvényt módosítottak és hoztak a terrorellenes fellépés, illetve a terrorizmushoz kapcsolódó személyek és szervezetek elleni fellépés terén. Ez 2023 júniusában lépett életbe, tehát azt is mondhatjuk, hogy a mostani török támogató hozzáállás a svéd NATO csatlakozással kapcsolatban ennek az egyik direkt következménye."

A török nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaka július végéig tart, Törökország tehát még nyáron jóváhagyhatja a svéd NATO-csatlakozást.

"Tartani fogjuk az ígéretünket, miszerint nem mi leszünk az utolsók a ratifikáció tekintetében"

– fogalmazott a magyar külügy az atv.hu megkeresésére.

Ehhez azonban össze kell hívni a parlament rendkívüli ülését, amire a képviselők legalább egyötöde jogosult. A Momentum benyújtott egy ilyen kezdeményezést. A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter pedig már a török elnök bejelentésének másnapján azt mondta, hogy a magyar ratifikáció már csak technikai kérdés.

Ezekből a nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy a törökhöz hasonlóan a magyar Országgyűlés is rendkívüli ülést tart nyáron, hogy jóváhagyja a svédek NATO-csatlakozását.

Frissítés

Csúszhat a török ratifikáció: szerdán bejelentették, hogy Recep Tayyip Erdogan tárgyalásokat fog folytatni nacionalista parlamenti szövetségesével, az MHP-vel a svéd NATO-csatlakozásáról, mivel a párt fenntartásait fejezte ki a kérdéssel kapcsolatban. Az MHP elnöke, Devlet Bahceli kijelentette, hogy Svédország nem határolódott el kellőképpen a terrorizmustól. Ugyanakkor elismerte, hogy a végső döntést Svédország tagsági kérelméről Erdogan fogja meghozni - írta a Portfolio.

Egy magas rangú kormánytisztviselő megerősítette, hogy az MHP-vel az elnök vagy magas rangú kormánytisztviselők fognak tárgyalni.

A török parlament a tervek szerint a hét végén elnapolja ülését, és csak októberben ül össze újra. Az azonnali ratifikációhoz Erdogannak a parlament zárónapjának meghosszabbítását kellene kérnie.

A magas rangú tisztviselő jelezte, hogy a ratifikáció időbe telik, és hangsúlyozta, hogy Ankara további lépéseket vár Stockholmtól a PKK-val és a Fetullah Gülenhez kötő csoporttal kapcsolatban, amelyet Ankara a 2016-os sikertelen puccs kitervelésével vádol.

A terrorizmusellenes lépéseken kívül Ankara elvárja továbbá, hogy feloldjanak bizonyos, Svédország és más európai uniós és NATO-országok által bevezetett "hallgatólagos" gazdasági korlátozásokat - beleértve az embargókat és a fegyverkereskedelem korlátozását.