Infostart.hu
eur:
384.18
usd:
328.53
bux:
121308.37
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Theresa May brit miniszterelnök sajtóértekezletet tart a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2019. május 24-én. May bejelentette, hogy június 7-én távozik a kormányzó Konzervatív Párt és a kormány éléről.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

May távozik, de sok a bizonytalanság

Távozik pénteken a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségéből Theresa May, mindenekelőtt a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodás parlamenti elfogadtatásának kudarca miatt.

Távozása a kormánypárt éléről miniszterelnöki tisztségének megszűnésével is jár, de az utód megválasztásáig, vagyis várhatóan még több mint egy hónapig ügyvezető minőségben ellátja a kormányfői feladatokat.

Theresa May május 24-én jelentette be, hogy június 7-én távozik pártvezetői tisztségéből, miután háromszori kísérletre sem tudta elfogadtatni a londoni alsóházzal a Brexit feltételeiről az Európai Unióval novemberben elért egyezményt.

Mayt, aki hat évig belügyminiszter volt, a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás után választották a Konzervatív Párt vezetőjévé és így a kormány élére.

Elődje, David Cameron, aki a népszavazás előtt a bennmaradásért kampányolt, a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos győzelme után lemondott, visszaadta képviselői mandátumát is, és távozott a brit politikából.

Theresa May egyelőre

nem jelezte, hogy júliusban várható tényleges távozása után ő is kivonul-e a parlamentből, vagy helyet foglal a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának hátsó padsoraiban.

A jövő héten induló utódválasztási verseny a várakozások szerint július második feléig eltart, bár a konzervatív frakció a folyamat felgyorsítása érdekében a minap módosította a szabályokat.

A változtatás egyik lényegi eleme az, hogy a jelölteknek az eddig előírt kettő helyett immár minimum nyolc alsóházi tory képviselőtárs támogatását kell megszerezniük.

Az új szabályozás alapján az első és a második frakciószavazási fordulóban immár nem elégséges a versenyben maradáshoz, hogy az adott jelölt ne a legkevesebb voksot kapja: az első szavazási körben a továbblépéshez meg kell szerezni a 313 fős konzervatív frakció szavazatainak legalább az öt százalékát, a második fordulóban ez a bennmaradási küszöb 10 százalékra emelkedik.

Ha az első két fordulóban mindegyik induló átlépi a minimálisan megkövetelt szavazatarányt, akkor lép életbe ismét az az eredeti szabály, hogy a legkevesebb frakcióvoksot szerző jelölt esik ki a versenyből.

A nevezési határidő jövő hétfő. Az első szavazási fordulót jövő csütörtökön, a továbbiakat június 18-án, 19-én és 20-án tartják a jelenlegi menetrend alapján.

A versenyben maradó utolsó két jelölt közül - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja ki postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.

Az utódjelöltek mezőnye jelenleg 11 fős.

A legismertebb indulók között van Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere - akit a fogadóirodák jelenleg a legesélyesebb utódjelöltnek tartanak -, Sajid Javid belügyminiszter, Matt Hancock egészségügyi miniszter, Jeremy Hunt külügyminiszter, Michael Gove környezetvédelmi miniszter, Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője, Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter és Rory Stewart, a nemzetközi fejlesztési tárca vezetője.

Címlapról ajánljuk
Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Donald Trump az este váratlan megegyezésről számolt be: alkut kötött a NATO-főtitkárral Grönland ügyében, és ezért nem vezeti be a több nyugat-európai állam ellen a beígért büntetővámokat. Órákkal korábban még azt követelte, hogy azonnal induljanak tárgyalások Grönland eladásáról. Később több interjúban is beszélt a megállapodásról.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×