Theresa May, amikor hatalomra került mintegy három évvel ezelőtt, egyetlen nagy politikai programja a brexitfolyamat levezénylése volt; miniszterelnöksége végén kijelenthető, hogy ez bukás - vélekedett az InfoRádióban Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense.

"Azt a tárgyalási folyamatot, amit ő szeretett volna véghezvinni az Európai Unióval, nagyon sok fordulaton keresztül csak egy olyan megállapodásban tudta rögzíteni, ami nem volt elfogadható sem a pártjának, sem pedig a parlamentben, és a brexitfolyamat még mindig nem ért véget" - foglalta össze Gálik Zoltán.

A fogadóirodáknál a legesélyesebb utódjelölt Boris Johnson volt külügyminiszter. A szakértő szerint azonban nem vezet egyenes út a miniszterelnöki székig, "bár kétségtelenül ő a legesélyesebb jelölt a pártján belül", de a konzervatívokon belül nem túlságosan népszerű ő sem, márpedig ez kulcsfontosságú a most kezdődő folyamatban.

"Amikor két jelölt marad majd a folyamat végén, akkor a pártfrakció mintegy 165 fős tagsága dönt majd, és valószínűleg akkor megkapná a támogatást, hogy pártvezető és így miniszterelnök-jelölt is legyen. A kérdés így is ott marad, hogy az alsóházban hogyan kap támogatást" - utalt arra, hogy ma már egyre nehezebb új választások nélkül az országot vezetni.

Annak fényében, hogy

az unió már nem akar a brexitmegállapodáson változtatni, úgy véli, a miniszterelnöknek nagyon kevés ideje lesz, az EU vezetése és a brit parlament is nyári szabadság előtt áll, október 31. pedig a brexit határideje.

"Egy-másfél hónap van bármilyen változtatás elérésére, ellenkező esetben megállapodás nélkül lépnek ki a britek, akik ennek ellenkezőjéről eddig kétszer döntöttek a parlamentben" - vázolta a helyzet bonyolultságát Gálik Zoltán egyetemi docens, aki szerint az erőviszonyok ugyanazok, emiatt pedig a következő miniszterelnök ugyanolyan sorsra juthat, mint Theresa May.